A női szexualitás múltja és jelene – 2. rész

A női szexualitást mindig is valamiféle titokzatosság lengte körül. Férfiak próbálták leírni, hogyan működik a nő, milyen az orgazmusa, hogyan éli azt meg. A mai nők számára ezek a következtetések sok esetben banálisak lehetnek, de sajnos nem egy köztük inkább bizarr, elborzasztó elmélet. Ennek köszönhetően a női szexualitás és maga a női nem is jó ideig háttérbe szorult.

Még mindig a sötét középkor

Cikksorozatunk első részében már szót ejtettünk a középkori gondolkodásról, az egyház befolyásáról, arról, hogy elítélték a maszturbálást, de némelyeknek engedélyezték egészségügyi okokból. Már ezt felsorolni is hihetetlen, de még mindig lehet tovább fokozni. A középkorban sok babona övezte a szexualitást, és persze ezek nem voltak pozitívak.

Az egyik legvitatottabb, és egyben legfelháborítóbb szokás az első éjszaka joga volt. Erről nem született írásos törvény, és valójában nem lehet biztosan tudni, hogy valóban létezett-e. A lényege az volt, hogy a földesúr rendelkezett a birtokán élő szűz jobbágyleányok szüzességével, vagyis ő vehette el azt a férjek előtt. Egyes kutatások szerint ez a szokás nem a középkorból ered, hanem jóval korábbról, a Gilgames-eposzig lehet visszakövetni. Irodalmi művek és a filmművészet is foglalkozott vele. A Gilgamesben, ami egy mitológiai történet, arról olvashatunk, hogy Kr.e. 2700 környékén Babilon királya, Gilgames minden újdonsült férjes asszonnyal együtt töltötte az első éjszakát. Az emberek fohásza az egekig szólt, hogy Gilgamest, a kényurat megfékezzék. Az istenek elküldték Enkidut, aki felszabadította az embereket.

Nem csak a Gilgames-eposzban, hanem más, korabeli írásokban is olvashatunk az első éjszaka jogáról. A görögöknél, az olaszoknál, Franciaországban és Angliában is születtek feljegyzések erről a hagyományról.

Hogy létezett-e valóban ez a szokás, sokan vitatják, ugyanakkor sok olyan utalást találni, amelyek viszont alátámasztják létezését. A nők a középkorban nem számítottak, valójában csak eszközként, tárgyként tekintettek rájuk, kiemelten szenvedtek ettől az alacsony rendűek és a jobbágyok. Az első éjszaka jogával élve a földesúr büntethette jobbágyait, kifejezhette, hogy uralkodik rajtuk, és terjeszthette a magját. Persze a jobbágyok erre megpróbáltak lépni valamit: titkos esküvőket szerveztek, és elhálták a nászéjszakát. Ellenérv az első éjszaka joga ellen viszont az, hogy a nemesek és a jobbágyok között óriási szakadék húzódott, és ott volt köztük az egyház hatalmas befolyása is.

A szüzességnek mindig hatalmas szerep jutott. A középkor után is még sokáig véres lepedő felmutatásával kellett igazolnia a friss arának, hogy a nászéjszakán veszítette el a szüzességét. Ha ez nem történt meg, megbélyegezték a nőt, és a házasságot is semmissé tehették.

Péniszirigység

Kissé mókásan hangzik, de korántsem vicc ez az elképzelés. Mára ugyan már kissé összemosódtak a nemek, nincsenek olyan éles határok, mint egykoron. A nők az élet minden területén bebizonyították, hogy ugyanúgy képesek helyt állni, mint a férfiak.

Sigmund Freud, a híres osztrák neurológus elmélete szerint a nők, amiatt, hogy nincsen péniszük, komplexusokkal vannak tele, és ez megnehezíti, meghatározza mindennapjaikat. A nők vagy fiút szülnek, így megadva saját maguknak a hiányzó testrészt, vagy férfiasan kezdenek viselkedni, hogy minél közelebb kerülhessenek a férfiléthez. Freud szerint a péniszirigység már egész fiatal korban, akár már 4 évesen megjelenik a kislányoknál. A pénisz hiányát veszteségként, büntetésként élik meg. Freud szerint ez a gondolat a tudatalatti részévé válik, és egy életen át elkíséri a nőket.

Freud után több gondolkodó is úgy vélte, hogy a nők a klitoriszuk izgatásában a péniszirigység miatt lelnek örömöt.

Mára a világ sokkal nyíltabbá vált, tudjuk, hogy Freud elmélete nemhogy nem igaz, de semmi valóságalapja sincs. Mégis elkeserítő, hogy mennyire nem tudunk a szexualitás témájában, a női testtel kapcsolatban megnyílni, és még mindig mennyire a szőnyeg alá söpörjük a felmerülő problémákat.

Tarts velünk cikksorozatunk következő részében is, amelyben újabb érdekességeket olvashatsz a női szexualitással kapcsolatban.

 

Kovács-Hain Zsuzsa

A női szexualitás múltja és jelene – 2. rész

A női szexualitást mindig is valamiféle titokzatosság lengte körül. Férfiak próbálták leírni, hogyan működik a nő, milyen az orgazmusa, hogyan éli azt meg. A mai nők számára ezek a következtetések sok esetben banálisak lehetnek, de sajnos nem egy köztük inkább bizarr, elborzasztó elmélet. Ennek köszönhetően a női szexualitás és maga a női nem is jó ideig háttérbe szorult.

Még mindig a sötét középkor

Cikksorozatunk első részében már szót ejtettünk a középkori gondolkodásról, az egyház befolyásáról, arról, hogy elítélték a maszturbálást, de némelyeknek engedélyezték egészségügyi okokból. Már ezt felsorolni is hihetetlen, de még mindig lehet tovább fokozni. A középkorban sok babona övezte a szexualitást, és persze ezek nem voltak pozitívak.

Az egyik legvitatottabb, és egyben legfelháborítóbb szokás az első éjszaka joga volt. Erről nem született írásos törvény, és valójában nem lehet biztosan tudni, hogy valóban létezett-e. A lényege az volt, hogy a földesúr rendelkezett a birtokán élő szűz jobbágyleányok szüzességével, vagyis ő vehette el azt a férjek előtt. Egyes kutatások szerint ez a szokás nem a középkorból ered, hanem jóval korábbról, a Gilgames-eposzig lehet visszakövetni. Irodalmi művek és a filmművészet is foglalkozott vele. A Gilgamesben, ami egy mitológiai történet, arról olvashatunk, hogy Kr.e. 2700 környékén Babilon királya, Gilgames minden újdonsült férjes asszonnyal együtt töltötte az első éjszakát. Az emberek fohásza az egekig szólt, hogy Gilgamest, a kényurat megfékezzék. Az istenek elküldték Enkidut, aki felszabadította az embereket.

Nem csak a Gilgames-eposzban, hanem más, korabeli írásokban is olvashatunk az első éjszaka jogáról. A görögöknél, az olaszoknál, Franciaországban és Angliában is születtek feljegyzések erről a hagyományról.

Hogy létezett-e valóban ez a szokás, sokan vitatják, ugyanakkor sok olyan utalást találni, amelyek viszont alátámasztják létezését. A nők a középkorban nem számítottak, valójában csak eszközként, tárgyként tekintettek rájuk, kiemelten szenvedtek ettől az alacsony rendűek és a jobbágyok. Az első éjszaka jogával élve a földesúr büntethette jobbágyait, kifejezhette, hogy uralkodik rajtuk, és terjeszthette a magját. Persze a jobbágyok erre megpróbáltak lépni valamit: titkos esküvőket szerveztek, és elhálták a nászéjszakát. Ellenérv az első éjszaka joga ellen viszont az, hogy a nemesek és a jobbágyok között óriási szakadék húzódott, és ott volt köztük az egyház hatalmas befolyása is.

A szüzességnek mindig hatalmas szerep jutott. A középkor után is még sokáig véres lepedő felmutatásával kellett igazolnia a friss arának, hogy a nászéjszakán veszítette el a szüzességét. Ha ez nem történt meg, megbélyegezték a nőt, és a házasságot is semmissé tehették.

Péniszirigység

Kissé mókásan hangzik, de korántsem vicc ez az elképzelés. Mára ugyan már kissé összemosódtak a nemek, nincsenek olyan éles határok, mint egykoron. A nők az élet minden területén bebizonyították, hogy ugyanúgy képesek helyt állni, mint a férfiak.

Sigmund Freud, a híres osztrák neurológus elmélete szerint a nők, amiatt, hogy nincsen péniszük, komplexusokkal vannak tele, és ez megnehezíti, meghatározza mindennapjaikat. A nők vagy fiút szülnek, így megadva saját maguknak a hiányzó testrészt, vagy férfiasan kezdenek viselkedni, hogy minél közelebb kerülhessenek a férfiléthez. Freud szerint a péniszirigység már egész fiatal korban, akár már 4 évesen megjelenik a kislányoknál. A pénisz hiányát veszteségként, büntetésként élik meg. Freud szerint ez a gondolat a tudatalatti részévé válik, és egy életen át elkíséri a nőket.

Freud után több gondolkodó is úgy vélte, hogy a nők a klitoriszuk izgatásában a péniszirigység miatt lelnek örömöt.

Mára a világ sokkal nyíltabbá vált, tudjuk, hogy Freud elmélete nemhogy nem igaz, de semmi valóságalapja sincs. Mégis elkeserítő, hogy mennyire nem tudunk a szexualitás témájában, a női testtel kapcsolatban megnyílni, és még mindig mennyire a szőnyeg alá söpörjük a felmerülő problémákat.

Tarts velünk cikksorozatunk következő részében is, amelyben újabb érdekességeket olvashatsz a női szexualitással kapcsolatban.

 

Kovács-Hain Zsuzsa

A női szexualitás múltja és jelene – 2. rész

A női szexualitást mindig is valamiféle titokzatosság lengte körül. Férfiak próbálták leírni, hogyan működik a nő, milyen az orgazmusa, hogyan éli azt meg. A mai nők számára ezek a következtetések sok esetben banálisak lehetnek, de sajnos nem egy köztük inkább bizarr, elborzasztó elmélet. Ennek köszönhetően a női szexualitás és maga a női nem is jó ideig háttérbe szorult.

Még mindig a sötét középkor

Cikksorozatunk első részében már szót ejtettünk a középkori gondolkodásról, az egyház befolyásáról, arról, hogy elítélték a maszturbálást, de némelyeknek engedélyezték egészségügyi okokból. Már ezt felsorolni is hihetetlen, de még mindig lehet tovább fokozni. A középkorban sok babona övezte a szexualitást, és persze ezek nem voltak pozitívak.

Az egyik legvitatottabb, és egyben legfelháborítóbb szokás az első éjszaka joga volt. Erről nem született írásos törvény, és valójában nem lehet biztosan tudni, hogy valóban létezett-e. A lényege az volt, hogy a földesúr rendelkezett a birtokán élő szűz jobbágyleányok szüzességével, vagyis ő vehette el azt a férjek előtt. Egyes kutatások szerint ez a szokás nem a középkorból ered, hanem jóval korábbról, a Gilgames-eposzig lehet visszakövetni. Irodalmi művek és a filmművészet is foglalkozott vele. A Gilgamesben, ami egy mitológiai történet, arról olvashatunk, hogy Kr.e. 2700 környékén Babilon királya, Gilgames minden újdonsült férjes asszonnyal együtt töltötte az első éjszakát. Az emberek fohásza az egekig szólt, hogy Gilgamest, a kényurat megfékezzék. Az istenek elküldték Enkidut, aki felszabadította az embereket.

Nem csak a Gilgames-eposzban, hanem más, korabeli írásokban is olvashatunk az első éjszaka jogáról. A görögöknél, az olaszoknál, Franciaországban és Angliában is születtek feljegyzések erről a hagyományról.

Hogy létezett-e valóban ez a szokás, sokan vitatják, ugyanakkor sok olyan utalást találni, amelyek viszont alátámasztják létezését. A nők a középkorban nem számítottak, valójában csak eszközként, tárgyként tekintettek rájuk, kiemelten szenvedtek ettől az alacsony rendűek és a jobbágyok. Az első éjszaka jogával élve a földesúr büntethette jobbágyait, kifejezhette, hogy uralkodik rajtuk, és terjeszthette a magját. Persze a jobbágyok erre megpróbáltak lépni valamit: titkos esküvőket szerveztek, és elhálták a nászéjszakát. Ellenérv az első éjszaka joga ellen viszont az, hogy a nemesek és a jobbágyok között óriási szakadék húzódott, és ott volt köztük az egyház hatalmas befolyása is.

A szüzességnek mindig hatalmas szerep jutott. A középkor után is még sokáig véres lepedő felmutatásával kellett igazolnia a friss arának, hogy a nászéjszakán veszítette el a szüzességét. Ha ez nem történt meg, megbélyegezték a nőt, és a házasságot is semmissé tehették.

Péniszirigység

Kissé mókásan hangzik, de korántsem vicc ez az elképzelés. Mára ugyan már kissé összemosódtak a nemek, nincsenek olyan éles határok, mint egykoron. A nők az élet minden területén bebizonyították, hogy ugyanúgy képesek helyt állni, mint a férfiak.

Sigmund Freud, a híres osztrák neurológus elmélete szerint a nők, amiatt, hogy nincsen péniszük, komplexusokkal vannak tele, és ez megnehezíti, meghatározza mindennapjaikat. A nők vagy fiút szülnek, így megadva saját maguknak a hiányzó testrészt, vagy férfiasan kezdenek viselkedni, hogy minél közelebb kerülhessenek a férfiléthez. Freud szerint a péniszirigység már egész fiatal korban, akár már 4 évesen megjelenik a kislányoknál. A pénisz hiányát veszteségként, büntetésként élik meg. Freud szerint ez a gondolat a tudatalatti részévé válik, és egy életen át elkíséri a nőket.

Freud után több gondolkodó is úgy vélte, hogy a nők a klitoriszuk izgatásában a péniszirigység miatt lelnek örömöt.

Mára a világ sokkal nyíltabbá vált, tudjuk, hogy Freud elmélete nemhogy nem igaz, de semmi valóságalapja sincs. Mégis elkeserítő, hogy mennyire nem tudunk a szexualitás témájában, a női testtel kapcsolatban megnyílni, és még mindig mennyire a szőnyeg alá söpörjük a felmerülő problémákat.

Tarts velünk cikksorozatunk következő részében is, amelyben újabb érdekességeket olvashatsz a női szexualitással kapcsolatban.

 

Kovács-Hain Zsuzsa


Sokfélét hallasz a férfiproblémákról?
Szeretnél végre tisztán látni?

Az Online Urológiai Rendelés egy olyan fórum, ahol, anonimitásod megőrizve, bátran kérdezhetsz urológus szakértőinktől. 

Kapcsolatok

  • impresszum

    Impresszum


    Az A-FÉRFI weboldalt a Richter Gedeon Nyrt. üzemelteti. A portál szerkesztését és karbantartását a HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség végzi a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából.

    Portál üzemeltetője
    Richter Gedeon Nyrt.
    Székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.
    Cg.: 01-10-040944 (Cégbíróság: Fővárosi Bíróság)
    Adószám: 10484878-2-44

    Portál szerkesztője, karbantartója
    HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség
    Székhely: 1037 Budapest, Montevideo utca 7.
    Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

    Főszerkesztő: Örkényi Gabriella
    Szerkesztőségi főmunkatárs: Kovács –Hain Zsuzsanna
    Munkatársak:
    Balogh Ferenc, Dr. Jármi Hilda, Földi Miklós,
    Frank Róbert, Haris Éva, Kapuvári Tamás, Molnár Miklós, Serbán Richárd,
    Szarvas Zoltán, Tóth Anna, Vémi Zoltán

    Kapcsolat:
    Richter Gedeon Nyrt. – kapcsolatért kattintson

    Hatóság: OGYÉI

    A weboldal urológiai szakmai tartalmát lektorálta: Dr. Lőrincz László urológus szakorvos


     

Online rendelés

  • mellékhatás bejelentés

    Amennyiben egy gyógyszerrel kapcsolatban mellékhatást vagy minőségi reklamációt szeretne bejelenteni, a következő lehetőségek bármelyikén megteheti:

    Tel: +36 1 505 7032

    Vagy az alábbi felületen:

    https://www.gedeonrichter.com//hu-hu/kapcsolat

    illetve a következő e-mail-címek bármelyikén:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

kövess minket

KORHATÁROS TARTALOM

korhatár

Az a tartalom, amelyet most meg akarsz nyitni, a jelenleg hatályos, 2010. évi CLXXXV. törvény szerint a IV. kategóriába tartozik. Oldalunkon edukációs célú, szexuális tartalmú anyagokkal is találkozhatsz.