A férfiakat érintő urológiai problémák sokszor tabutémának számítanak, pedig a korai felismerés és a tudatos szűrés életminőséget, sőt életet is menthet. Dr. Németh Máté urológus szakorvosjelölttel a leggyakoribb panaszokról, a prosztatabetegségek korszerű diagnosztikájáról, valamint a megelőzés és az életmód szerepéről beszélgettünk.
A prosztata fejlődése a pubertás során, a tesztoszteron hatására fejeződik be. A serdülőkor végére súlya 18-20 gramm lesz. A mirigy tömege fiatal felnőttkorban (20-as évek) viszonylag stabil. A strukturális „öregedési” folyamatok azonban már a 30-as évek végétől, 40-es évektől kimutathatók mikroszkópos szinten:
- stromális (kötőszövetes) komponens fokozatos felszaporodása
- mirigyhám felszaporodása
- fokozódó sejtciklus-aktivitás különösen a tranzicionális zónában (a prosztata belső, a húgycsövet közvetlenül körülvevő területén – a szerk.).
A prosztata életkorral összefüggő strukturális és funkcionális változásaiban a hormonegyensúly felbomlásának bizonyított szerepe van, elsősorban az androgén-ösztrogén arány eltolódása okozza. A prosztata működése androgénfüggő. A legfontosabb tényezők a tesztoszteron, a dihidrotesztoszteron (DHT) és az ösztrogének. Az életkor előrehaladtával a vér tesztoszteronszintje lassan csökken, a lokális DHT-hatásra a prosztata érzékenysége nő, és az ösztrogének relatív túlsúlya alakul ki. Ez az arányváltozás fokozhatja a kötőszöveti sejtek felszaporodását és a fibrotikus átalakulást, vagyis a szövet hegesebbé, keményebb szerkezetűvé való átalakulását.
Legfontosabb rizikótényezők az elhízás, a mozgásszegény életmód, a magas állati zsírtartalmú étrend, a krónikus stressz, az alvászavarok, az alkohol túlzott fogyasztása és a dohányzás.
A megelőzésben segíthet a rendszeres fizikai aktivitás, a növényi alapú, antioxidánsokban gazdag étrend, a testsúlykontroll és a csökkentett cukor- és zsírfogyasztás.
A krónikus, alacsony intenzitású gyulladás („inflammaging”) már fiatalabb korban is jelen lehet. Erre több tényező is utalhat: emelkedett IL-6, TNF-alfa, CRP szint, fokozott oxidatív stressz, illetve az endothel diszfunkció, vagyis az erek belső felszíne nem működik normálisan.
A prosztatában zajló tartós, alacsony fokú gyulladás már fiatalabb korban is apró, szabad szemmel nem látható szövetszerkezeti változásokat indíthat el. A mirigy „támasztószövete” átalakul, a szövet tömöttebbé, rugalmatlanabbá válhat (mintegy hegesebb jellegűvé), és ez hosszabb távon hozzájárulhat a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kialakulásához.
A fent említett eltérések mind elősegítik a prosztata volumenének növekedését, kiváltképp a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) kialakulását.
A metabolikus szindróma (hasi elhízás, hipertónia, inzulinrezisztencia, diszlipidémia) több mechanizmuson keresztül befolyásolja a prosztata növekedését. Epidemiológiai megfigyelések szerint metabolikus szindrómában szenvedő férfiaknál átlagosan nagyobb prosztatavolumen mérhető, gyorsabb BPH-progresszió figyelhető meg, valamint gyakoribbak az alsó húgyúti tünetek (LUTS).
Az elhízás és inzulinrezisztencia csökkenti a SHBG (nemi hormon kötőfehérje) - szintet, megváltoztatja a tesztoszteron biohasznosulását és fokozza az ösztrogénhatást. Az inzulin növekedési faktor-szerű hatással is bír, így elősegíti a prosztata szöveteinek a szaporodását. Fokozhatja az androgénreceptorok aktivitását. Ezek együttesen járulnak hozzá a prosztatavolumen növekedéséhez.
Magas vérnyomás esetén a kis erek könnyebben károsodnak, és a prosztata szövetei is kevesebb oxigént kapnak. Az érelmeszesedés tovább rontja a véráramlást a kismedencében, ami tartós oxigénhiányt okoz. Ez a csökkent vérellátás hozzájárulhat a prosztata szöveteinek átépüléséhez és megnagyobbodásához.

A rendszeres testmozgás és a mediterrán jellegű étrend kulcsfontosságú védőfaktorok a prosztata öregedésével szemben.
A mediterrán jellegű étrend csökkenti a gyulladásos markerek szintjét és javítja az inzulinérzékenységet. A rendszeres fizikai aktivitás optimalizálja a hormonális egyensúlyt és mérsékli a krónikus gyulladást. Mindemellett csökkentik az elhízás kockázatát, ami az egyik legfontosabb rizikófaktor.
Jellemző lehet a gyengébb vizeletsugár, az akadozó vizelés, a nehézkes vizeletindítás, a vizelet utócsepegése, a vizelési inger is gyakoribb, sürgetőbb, valamint gyakoribbá válik az éjszakai vizelés és a nem teljes hólyagürítés érzése.
Az első és talán az egyik legfontosabb lépés a testsúly optimalizálása. Ezen kívül a rendszeres testmozgás (heti legalább 150 perc), a mediterrán étrend bevezetése, az alkohol fogyasztásának mérséklése, a megfelelő stresszkezelés mind-mind fontos stratégiák a prosztata védelmében. Természetesen az urológiai szűrés megkezdése sem elhanyagolható, hiszen az orvosi kontroll rizikótól függően 40–50 éves kortól javasolt.
Kovács-Hain Zsuzsa
Az Online Urológiai Tanácsadás biztonságos, anonim fórum, ahol bátran felteheted kérdéseidet urológus szakértőinknek. Szakszerű válaszaikkal segítenek felismerni az esetleges problémákat már a korai szakaszban, így megelőzheted a nagyobb gondokat.
Online szakorvosaink minden hétköznap 18–21 óráig várják kérdéseidet, és a lehető leghamarabb választ is kapsz. Kérdezz bátran: aferfima.hu/online-urologiai-rendeles
A férfiakat érintő urológiai problémák sokszor tabutémának számítanak, pedig a korai felismerés és a tudatos szűrés életminőséget, sőt életet is menthet. Dr. Németh Máté urológus szakorvosjelölttel a leggyakoribb panaszokról, a prosztatabetegségek korszerű diagnosztikájáról, valamint a megelőzés és az életmód szerepéről beszélgettünk.
A prosztata fejlődése a pubertás során, a tesztoszteron hatására fejeződik be. A serdülőkor végére súlya 18-20 gramm lesz. A mirigy tömege fiatal felnőttkorban (20-as évek) viszonylag stabil. A strukturális „öregedési” folyamatok azonban már a 30-as évek végétől, 40-es évektől kimutathatók mikroszkópos szinten:
- stromális (kötőszövetes) komponens fokozatos felszaporodása
- mirigyhám felszaporodása
- fokozódó sejtciklus-aktivitás különösen a tranzicionális zónában (a prosztata belső, a húgycsövet közvetlenül körülvevő területén – a szerk.).
A prosztata életkorral összefüggő strukturális és funkcionális változásaiban a hormonegyensúly felbomlásának bizonyított szerepe van, elsősorban az androgén-ösztrogén arány eltolódása okozza. A prosztata működése androgénfüggő. A legfontosabb tényezők a tesztoszteron, a dihidrotesztoszteron (DHT) és az ösztrogének. Az életkor előrehaladtával a vér tesztoszteronszintje lassan csökken, a lokális DHT-hatásra a prosztata érzékenysége nő, és az ösztrogének relatív túlsúlya alakul ki. Ez az arányváltozás fokozhatja a kötőszöveti sejtek felszaporodását és a fibrotikus átalakulást, vagyis a szövet hegesebbé, keményebb szerkezetűvé való átalakulását.
Legfontosabb rizikótényezők az elhízás, a mozgásszegény életmód, a magas állati zsírtartalmú étrend, a krónikus stressz, az alvászavarok, az alkohol túlzott fogyasztása és a dohányzás.
A megelőzésben segíthet a rendszeres fizikai aktivitás, a növényi alapú, antioxidánsokban gazdag étrend, a testsúlykontroll és a csökkentett cukor- és zsírfogyasztás.
A krónikus, alacsony intenzitású gyulladás („inflammaging”) már fiatalabb korban is jelen lehet. Erre több tényező is utalhat: emelkedett IL-6, TNF-alfa, CRP szint, fokozott oxidatív stressz, illetve az endothel diszfunkció, vagyis az erek belső felszíne nem működik normálisan.
A prosztatában zajló tartós, alacsony fokú gyulladás már fiatalabb korban is apró, szabad szemmel nem látható szövetszerkezeti változásokat indíthat el. A mirigy „támasztószövete” átalakul, a szövet tömöttebbé, rugalmatlanabbá válhat (mintegy hegesebb jellegűvé), és ez hosszabb távon hozzájárulhat a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kialakulásához.
A fent említett eltérések mind elősegítik a prosztata volumenének növekedését, kiváltképp a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) kialakulását.
A metabolikus szindróma (hasi elhízás, hipertónia, inzulinrezisztencia, diszlipidémia) több mechanizmuson keresztül befolyásolja a prosztata növekedését. Epidemiológiai megfigyelések szerint metabolikus szindrómában szenvedő férfiaknál átlagosan nagyobb prosztatavolumen mérhető, gyorsabb BPH-progresszió figyelhető meg, valamint gyakoribbak az alsó húgyúti tünetek (LUTS).
Az elhízás és inzulinrezisztencia csökkenti a SHBG (nemi hormon kötőfehérje) - szintet, megváltoztatja a tesztoszteron biohasznosulását és fokozza az ösztrogénhatást. Az inzulin növekedési faktor-szerű hatással is bír, így elősegíti a prosztata szöveteinek a szaporodását. Fokozhatja az androgénreceptorok aktivitását. Ezek együttesen járulnak hozzá a prosztatavolumen növekedéséhez.
Magas vérnyomás esetén a kis erek könnyebben károsodnak, és a prosztata szövetei is kevesebb oxigént kapnak. Az érelmeszesedés tovább rontja a véráramlást a kismedencében, ami tartós oxigénhiányt okoz. Ez a csökkent vérellátás hozzájárulhat a prosztata szöveteinek átépüléséhez és megnagyobbodásához.

A rendszeres testmozgás és a mediterrán jellegű étrend kulcsfontosságú védőfaktorok a prosztata öregedésével szemben.
A mediterrán jellegű étrend csökkenti a gyulladásos markerek szintjét és javítja az inzulinérzékenységet. A rendszeres fizikai aktivitás optimalizálja a hormonális egyensúlyt és mérsékli a krónikus gyulladást. Mindemellett csökkentik az elhízás kockázatát, ami az egyik legfontosabb rizikófaktor.
Jellemző lehet a gyengébb vizeletsugár, az akadozó vizelés, a nehézkes vizeletindítás, a vizelet utócsepegése, a vizelési inger is gyakoribb, sürgetőbb, valamint gyakoribbá válik az éjszakai vizelés és a nem teljes hólyagürítés érzése.
Az első és talán az egyik legfontosabb lépés a testsúly optimalizálása. Ezen kívül a rendszeres testmozgás (heti legalább 150 perc), a mediterrán étrend bevezetése, az alkohol fogyasztásának mérséklése, a megfelelő stresszkezelés mind-mind fontos stratégiák a prosztata védelmében. Természetesen az urológiai szűrés megkezdése sem elhanyagolható, hiszen az orvosi kontroll rizikótól függően 40–50 éves kortól javasolt.
Kovács-Hain Zsuzsa
Az Online Urológiai Tanácsadás biztonságos, anonim fórum, ahol bátran felteheted kérdéseidet urológus szakértőinknek. Szakszerű válaszaikkal segítenek felismerni az esetleges problémákat már a korai szakaszban, így megelőzheted a nagyobb gondokat.
Online szakorvosaink minden hétköznap 18–21 óráig várják kérdéseidet, és a lehető leghamarabb választ is kapsz. Kérdezz bátran: aferfima.hu/online-urologiai-rendeles
A férfiakat érintő urológiai problémák sokszor tabutémának számítanak, pedig a korai felismerés és a tudatos szűrés életminőséget, sőt életet is menthet. Dr. Németh Máté urológus szakorvosjelölttel a leggyakoribb panaszokról, a prosztatabetegségek korszerű diagnosztikájáról, valamint a megelőzés és az életmód szerepéről beszélgettünk.
A prosztata fejlődése a pubertás során, a tesztoszteron hatására fejeződik be. A serdülőkor végére súlya 18-20 gramm lesz. A mirigy tömege fiatal felnőttkorban (20-as évek) viszonylag stabil. A strukturális „öregedési” folyamatok azonban már a 30-as évek végétől, 40-es évektől kimutathatók mikroszkópos szinten:
- stromális (kötőszövetes) komponens fokozatos felszaporodása
- mirigyhám felszaporodása
- fokozódó sejtciklus-aktivitás különösen a tranzicionális zónában (a prosztata belső, a húgycsövet közvetlenül körülvevő területén – a szerk.).
A prosztata életkorral összefüggő strukturális és funkcionális változásaiban a hormonegyensúly felbomlásának bizonyított szerepe van, elsősorban az androgén-ösztrogén arány eltolódása okozza. A prosztata működése androgénfüggő. A legfontosabb tényezők a tesztoszteron, a dihidrotesztoszteron (DHT) és az ösztrogének. Az életkor előrehaladtával a vér tesztoszteronszintje lassan csökken, a lokális DHT-hatásra a prosztata érzékenysége nő, és az ösztrogének relatív túlsúlya alakul ki. Ez az arányváltozás fokozhatja a kötőszöveti sejtek felszaporodását és a fibrotikus átalakulást, vagyis a szövet hegesebbé, keményebb szerkezetűvé való átalakulását.
Legfontosabb rizikótényezők az elhízás, a mozgásszegény életmód, a magas állati zsírtartalmú étrend, a krónikus stressz, az alvászavarok, az alkohol túlzott fogyasztása és a dohányzás.
A megelőzésben segíthet a rendszeres fizikai aktivitás, a növényi alapú, antioxidánsokban gazdag étrend, a testsúlykontroll és a csökkentett cukor- és zsírfogyasztás.
A krónikus, alacsony intenzitású gyulladás („inflammaging”) már fiatalabb korban is jelen lehet. Erre több tényező is utalhat: emelkedett IL-6, TNF-alfa, CRP szint, fokozott oxidatív stressz, illetve az endothel diszfunkció, vagyis az erek belső felszíne nem működik normálisan.
A prosztatában zajló tartós, alacsony fokú gyulladás már fiatalabb korban is apró, szabad szemmel nem látható szövetszerkezeti változásokat indíthat el. A mirigy „támasztószövete” átalakul, a szövet tömöttebbé, rugalmatlanabbá válhat (mintegy hegesebb jellegűvé), és ez hosszabb távon hozzájárulhat a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kialakulásához.
A fent említett eltérések mind elősegítik a prosztata volumenének növekedését, kiváltképp a jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) kialakulását.
A metabolikus szindróma (hasi elhízás, hipertónia, inzulinrezisztencia, diszlipidémia) több mechanizmuson keresztül befolyásolja a prosztata növekedését. Epidemiológiai megfigyelések szerint metabolikus szindrómában szenvedő férfiaknál átlagosan nagyobb prosztatavolumen mérhető, gyorsabb BPH-progresszió figyelhető meg, valamint gyakoribbak az alsó húgyúti tünetek (LUTS).
Az elhízás és inzulinrezisztencia csökkenti a SHBG (nemi hormon kötőfehérje) - szintet, megváltoztatja a tesztoszteron biohasznosulását és fokozza az ösztrogénhatást. Az inzulin növekedési faktor-szerű hatással is bír, így elősegíti a prosztata szöveteinek a szaporodását. Fokozhatja az androgénreceptorok aktivitását. Ezek együttesen járulnak hozzá a prosztatavolumen növekedéséhez.
Magas vérnyomás esetén a kis erek könnyebben károsodnak, és a prosztata szövetei is kevesebb oxigént kapnak. Az érelmeszesedés tovább rontja a véráramlást a kismedencében, ami tartós oxigénhiányt okoz. Ez a csökkent vérellátás hozzájárulhat a prosztata szöveteinek átépüléséhez és megnagyobbodásához.

A rendszeres testmozgás és a mediterrán jellegű étrend kulcsfontosságú védőfaktorok a prosztata öregedésével szemben.
A mediterrán jellegű étrend csökkenti a gyulladásos markerek szintjét és javítja az inzulinérzékenységet. A rendszeres fizikai aktivitás optimalizálja a hormonális egyensúlyt és mérsékli a krónikus gyulladást. Mindemellett csökkentik az elhízás kockázatát, ami az egyik legfontosabb rizikófaktor.
Jellemző lehet a gyengébb vizeletsugár, az akadozó vizelés, a nehézkes vizeletindítás, a vizelet utócsepegése, a vizelési inger is gyakoribb, sürgetőbb, valamint gyakoribbá válik az éjszakai vizelés és a nem teljes hólyagürítés érzése.
Az első és talán az egyik legfontosabb lépés a testsúly optimalizálása. Ezen kívül a rendszeres testmozgás (heti legalább 150 perc), a mediterrán étrend bevezetése, az alkohol fogyasztásának mérséklése, a megfelelő stresszkezelés mind-mind fontos stratégiák a prosztata védelmében. Természetesen az urológiai szűrés megkezdése sem elhanyagolható, hiszen az orvosi kontroll rizikótól függően 40–50 éves kortól javasolt.
Kovács-Hain Zsuzsa
Az Online Urológiai Tanácsadás biztonságos, anonim fórum, ahol bátran felteheted kérdéseidet urológus szakértőinknek. Szakszerű válaszaikkal segítenek felismerni az esetleges problémákat már a korai szakaszban, így megelőzheted a nagyobb gondokat.
Online szakorvosaink minden hétköznap 18–21 óráig várják kérdéseidet, és a lehető leghamarabb választ is kapsz. Kérdezz bátran: aferfima.hu/online-urologiai-rendeles
Az Online Urológiai Rendelés egy olyan fórum, ahol, anonimitásod megőrizve, bátran kérdezhetsz urológus szakértőinktől.
Az A-FÉRFI weboldalt a Richter Gedeon Nyrt. üzemelteti. A portál szerkesztését és karbantartását a HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség végzi a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából.
Portál üzemeltetője
Richter Gedeon Nyrt.
Székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.
Cg.: 01-10-040944 (Cégbíróság: Fővárosi Bíróság)
Adószám: 10484878-2-44
Portál szerkesztője, karbantartója
HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség
Székhely: 1037 Budapest, Montevideo utca 7.
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Főszerkesztő: Örkényi Gabriella
Szerkesztőségi főmunkatárs: Kovács –Hain Zsuzsanna
Munkatársak:
Balogh Ferenc, Dr. Jármi Hilda, Földi Miklós,
Frank Róbert, Haris Éva, Molnár Miklós, Serbán Richárd,
Szarvas Zoltán, Tóth Anna, Vémi Zoltán
Kapcsolat:
Richter Gedeon Nyrt. – kapcsolatért kattintson
Hatóság: OGYÉI
A weboldal urológiai szakmai tartalmát lektorálta: Dr. Lőrincz László urológus szakorvos
Képek forrása: 123RF Hungary, Freepik Company
Amennyiben egy gyógyszerrel kapcsolatban mellékhatást vagy minőségi reklamációt szeretne bejelenteni, a következő lehetőségek bármelyikén megteheti:
Tel: +36 1 505 7032
Vagy az alábbi felületen:
https://www.gedeonrichter.com//hu-hu/kapcsolat
illetve a következő e-mail-címek bármelyikén:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.