Amikor egy férfi már csak működik – Mi állhat a negyven feletti kimerültség mögött?
Van az a fáradtság, amelyet egy kiadós alvás vagy egy nyugodt hétvége helyre tud billenteni. És van az, amelyik hétfő reggel ugyanúgy ott vár az ágy szélén. Amikor az ember már ébredéskor kimerült, egyre nehezebben koncentrál, hamarabb elfogy a türelme, és azok a dolgok sem töltik fel, amelyek korábban örömet jelentettek. Sok negyven feletti férfi hónapokig, akár évekig él így. Dolgozik, intézi a család ügyeit, megoldja a problémákat, közben pedig igyekszik úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Kívülről talán úgy is látszik, hogy bírja. Belül azonban egyre gyakrabban jelenik meg az érzés: elfogyott az erő. A Dr. Egészség Podcastben Haris Éva egészségügyi szaktanár, mentálhigiénés segítő, hormonegyensúly- és táplálkozási tanácsadó a HarisMódszer / FordulóPont alapítója és Csősz Gábor Természetgyógyász, életmód és táplálkozás tanácsadó, mentálhigiénés szakember beszéltek ezekről a fontos kérdésekről.
Minden rendben. Vagy mégsem?
A kimerülés általában nem egyik napról a másikra érkezik. Eleinte csak nehezebben indulnak a reggelek, kicsit több kávé fogy, és egyre gyakrabban marad el a mozgás vagy a baráti program. Később romolhat az alvás, csökkenhet a teljesítmény, és gyakoribbá válhat a türelmetlenség, a feledékenység vagy a motiválatlanság. Sok férfi ilyenkor sem arra gondol, hogy segítségre lenne szüksége. Inkább arra, hogy össze kellene szednie magát. Jobban kellene teljesítenie, többet kellene mozognia, le kellene fogynia, vagy egyszerűen keményebbnek kellene lennie. Pedig lehet, hogy nem az akarata fogyott el. Egyszerűen túl sokáig próbált túl sok terhet elvinni. Haris Éva a beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy a férfiklimax sokszor „kevésbé látványos”, ezért a férfiak későn veszik észre a jeleit. Tapasztalata szerint ma már nemcsak a libidó csökkenése miatt kérnek segítséget. Egyre többen beszélnek fáradékonyságról, döntési nehézségekről, koncentrációs problémákról és arról, hogy bár szeretik a munkájukat, valahogy mégsem érzik jól magukat sem ott, sem otthon.
Miért éppen negyven felett?
Ebben az életkorban sok férfi egyszerre több fronton is helytáll. A munkahelyén már komolyabb felelősséget visel, gondoskodik a család anyagi biztonságáról, igyekszik jó apa és figyelmes társ lenni, közben pedig talán az idősödő szülei is egyre több segítséget igényelnek. A teste sem feltétlenül tolerálja már olyan könnyen a kevés alvást, a rendszertelen étkezést, az ülő életmódot vagy az esti alkoholt, mint húszévesen. A regeneráció lassabb lehet, a kialvatlan éjszakák pedig sokkal jobban megviselhetik. Ráadásul ebben az életszakaszban gyakran előkerülnek azok a kérdések is, amelyeket korábban sikerült félretenni. Jó helyen tartok? Ezt az életet akartam? Van még valami, ami igazán lelkesít? Ki vagyok a munkámon, a teljesítményemen és a családi szerepeimen kívül? Ezek önmagukban teljesen természetes kérdések. Ha azonban tartós stresszel, alváshiánnyal és állandó teljesítménykényszerrel párosulnak, könnyen kialakulhat az az érzés, hogy az ember már nem igazán él, csak működik.
Az „erősnek kell lennem” csapdája
Sok férfi már gyerekként megtanulja, hogy nem illik panaszkodni, félni vagy bizonytalannak lenni. A problémákat meg kell oldani, az érzéseket pedig jobb félretenni. Ez egy nehéz helyzetben valóban segíthet. Hosszú távon viszont könnyen magányossá tehet. Aki mindig erősnek akar látszani, gyakran akkor sem kér segítséget, amikor hónapok óta rosszul alszik, ingerlékeny, semmihez nincs kedve, vagy már a saját családjától is egyre távolabb érzi magát.
A lelki problémák a férfiaknál ráadásul nem mindig látványos szomorúság formájában jelennek meg. A depresszió jele lehet a düh, az ingerlékenység, a visszahúzódás, az alvás megváltozása, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a kockázatosabb viselkedés is. A környezet ilyenkor talán csak annyit érzékel, hogy a férfi „megváltozott”, türelmetlenebb vagy elérhetetlenebb lett.
Kimerültség, kiégés vagy depresszió?
A hétköznapi beszédben gyakran összemossuk ezeket a fogalmakat, pedig nem ugyanazt jelentik. Az egyszerű kimerültség általában valamilyen jól felismerhető megterheléshez kapcsolódik, és pihenéssel fokozatosan enyhül. A kiégést az Egészségügyi Világszervezet a tartósan kezeletlen munkahelyi stresszhez kapcsolódó jelenségként határozza meg. Jellemző lehet az energia kimerülése, a munkától való eltávolodás és a teljesítmény csökkenése. A depresszió ennél is több. Tartósan befolyásolhatja a hangulatot, az érdeklődést, az alvást, a koncentrációt, az önértékelést és a mindennapi életet. Nem lehet egyszerűen akaraterővel megszüntetni, ezért gyanúja esetén érdemes szakemberhez fordulni.
Tényleg mindenért a tesztoszteron a felelős?
Fáradtság, motiválatlanság, csökkenő libidó vagy teljesítményromlás esetén sok férfi rögtön hormonális problémára gondol. Az „andropauza” vagy „férfiklimax” kifejezés azonban kissé félrevezető. A férfiaknál ugyanis nem történik a női menopauzához hasonló, viszonylag rövid idő alatt lezajló hormonális változás.
„A tesztoszteronszint az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenhet, de ez nem magyaráz meg minden panaszt.” – mondja Csősz Gábor Hasonló tüneteket okozhat a tartós alváshiány, az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a depresszió, a pajzsmirigybetegség, a vérszegénység, a cukoranyagcsere zavara vagy az alvási apnoe is.
Ez is mutatja, hogy a probléma jóval túlmutathat a szexuális teljesítményen.
A tesztoszteronhiányt nem lehet pusztán a tünetek vagy egyetlen laboreredmény alapján megállapítani. Ehhez jellegzetes panaszok, valamint legalább két külön alkalommal végzett, kora reggeli vérvizsgálat szükséges. A tesztoszteronkezelés pedig nem általános energiapótló módszer, ezért kivizsgálás nélkül nem érdemes belevágni. Haris Éva egy másik gyakori tévhitre is felhívta a figyelmet: sok férfi fejében a tesztoszteron szinte egyenlő a libidóval és a szexuális teljesítménnyel, a sportolók pedig elsősorban az izomépítéssel kapcsolják össze. Pedig a hormon szerepe ennél jóval összetettebb, és a férfi testi-lelki működésének csak az egyik része. Éppen ezért a fáradtságot, a motiváció elvesztését vagy a hangulat megváltozását sem érdemes automatikusan az alacsony tesztoszteronszintre fogni.
Amikor a test is szól
A tartós stressz nemcsak a hangulatra hat. Megjelenhet fejfájás, nyak- vagy hátfájdalom, gyomorpanasz, szapora szívverés, alvászavar, koncentrációs nehézség vagy csökkenő szexuális érdeklődés formájában is.
Sokan éppen egy testi tünet miatt jutnak el először orvoshoz. Ez nem jelenti azt, hogy a panasz „csak lelki eredetű”. A tüneteket ki kell vizsgálni, hiszen a háttérben szervi betegség is állhat. Ugyanakkor egy megnyugtató laboreredmény sem old meg mindent, ha a fáradtság, az alvászavar vagy az életkedv elvesztése továbbra is megmarad. A mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, ájulást vagy hirtelen kialakuló gyengeséget nem szabad automatikusan a stressz számlájára írni. Ilyen esetben sürgős orvosi segítségre lehet szükség.
A párkapcsolat is megérzi
Aki egész nap próbál helytállni, estére gyakran éppen azokkal lesz türelmetlenebb, akik a legközelebb állnak hozzá. Kevesebb energiája marad beszélgetni, figyelni, közös programokat szervezni vagy kezdeményezni az intimitást. A társa ezt könnyen úgy élheti meg, hogy már nem fontos, nem vonzó, vagy valami véglegesen megváltozott közöttük. Pedig az érzelmi és testi távolság mögött nem feltétlenül a szeretet hiánya áll. Lehet, hogy a kimerült férfi egyszerűen túlélő üzemmódban működik, és a nap végére már semmi nem marad benne, amit adni tudna. A számonkérés ilyenkor általában csak tovább növeli a feszültséget. Sokkal többet segíthet egy nyugodt beszélgetés arról, hogy ki mit tapasztal, és miben lenne szüksége támogatásra. Nem egymásban kell keresni a hibát, hanem együtt megérteni, mi történik.
Néha az alvásnál kell kezdeni
A kialvatlan szervezet közben egyre rosszabbul kezeli a stresszt. Romlik a koncentráció, csökken a türelem, nehezebbé válik a döntéshozatal, és még a mozgáshoz vagy az egészségesebb életmódhoz is kevesebb energia marad.
Természetesen az alvás önmagában nem old meg minden problémát. De nélküle nagyon nehéz bármi mást rendbe tenni.
Nem kell egyszerre megváltoztatni az egész életet
A kimerültségből való kilábaláshoz nincs egyetlen csodamódszer. Nem biztos, hogy egy étrend-kiegészítő, egy új edzésterv, egy nyaralás vagy egy laborvizsgálat önmagában megoldja a helyzetet. Az első lépés annak felismerése lehet, hogy valami nincs rendben. Ezt követheti egy orvosi kivizsgálás, amely segít kizárni vagy kezelni a lehetséges testi okokat. Fontos lehet az alvás rendezése, a rendszeres, de nem túlzó mozgás, az alkoholfogyasztás csökkentése és annak végiggondolása is, hogy mely terhekből lehetne visszavenni. A pihenés nem lustaság, és nem jutalom, amely csak akkor jár, ha már minden feladatot kipipáltunk. A szervezet alapvető szükséglete.
Ugyanilyen fontos lehet beszélni arról, ami történik. A társsal, egy baráttal, a háziorvossal, pszichológussal vagy más segítő szakemberrel. A lényeg, hogy ne kelljen tovább egyedül cipelni mindent.
Segítséget kérni nem vereség
A férfiasságot sokáig az állóképességgel, a hallgatással és a sérthetetlenséggel kapcsoltuk össze. Pedig erő lehet az is, ha valaki észreveszi, hogy a régi megoldások már nem működnek. Nem kell megvárni, amíg a kimerültség teljes összeomláshoz, súlyos párkapcsolati konfliktushoz, munkahelyi problémához vagy betegséghez vezet. Minél korábban kezd valaki foglalkozni a tüneteivel, annál könnyebb lehet visszatalálni egy élhetőbb ritmushoz. A kimerültség nem jelenti azt, hogy valaki gyenge lenne. Sokszor csupán annak a jele, hogy túl hosszú ideig próbált egyedül erős maradni.
Kovács-Hain Zsuzsa
Forrás:
Prevenciós Központ Dr. Egészség Podcast https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=4qcd6OTEIkY&ra=m
Amikor egy férfi már csak működik – Mi állhat a negyven feletti kimerültség mögött?
Van az a fáradtság, amelyet egy kiadós alvás vagy egy nyugodt hétvége helyre tud billenteni. És van az, amelyik hétfő reggel ugyanúgy ott vár az ágy szélén. Amikor az ember már ébredéskor kimerült, egyre nehezebben koncentrál, hamarabb elfogy a türelme, és azok a dolgok sem töltik fel, amelyek korábban örömet jelentettek. Sok negyven feletti férfi hónapokig, akár évekig él így. Dolgozik, intézi a család ügyeit, megoldja a problémákat, közben pedig igyekszik úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Kívülről talán úgy is látszik, hogy bírja. Belül azonban egyre gyakrabban jelenik meg az érzés: elfogyott az erő. A Dr. Egészség Podcastben Haris Éva egészségügyi szaktanár, mentálhigiénés segítő, hormonegyensúly- és táplálkozási tanácsadó a HarisMódszer / FordulóPont alapítója és Csősz Gábor Természetgyógyász, életmód és táplálkozás tanácsadó, mentálhigiénés szakember beszéltek ezekről a fontos kérdésekről.
Minden rendben. Vagy mégsem?
A kimerülés általában nem egyik napról a másikra érkezik. Eleinte csak nehezebben indulnak a reggelek, kicsit több kávé fogy, és egyre gyakrabban marad el a mozgás vagy a baráti program. Később romolhat az alvás, csökkenhet a teljesítmény, és gyakoribbá válhat a türelmetlenség, a feledékenység vagy a motiválatlanság. Sok férfi ilyenkor sem arra gondol, hogy segítségre lenne szüksége. Inkább arra, hogy össze kellene szednie magát. Jobban kellene teljesítenie, többet kellene mozognia, le kellene fogynia, vagy egyszerűen keményebbnek kellene lennie. Pedig lehet, hogy nem az akarata fogyott el. Egyszerűen túl sokáig próbált túl sok terhet elvinni. Haris Éva a beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy a férfiklimax sokszor „kevésbé látványos”, ezért a férfiak későn veszik észre a jeleit. Tapasztalata szerint ma már nemcsak a libidó csökkenése miatt kérnek segítséget. Egyre többen beszélnek fáradékonyságról, döntési nehézségekről, koncentrációs problémákról és arról, hogy bár szeretik a munkájukat, valahogy mégsem érzik jól magukat sem ott, sem otthon.
Miért éppen negyven felett?
Ebben az életkorban sok férfi egyszerre több fronton is helytáll. A munkahelyén már komolyabb felelősséget visel, gondoskodik a család anyagi biztonságáról, igyekszik jó apa és figyelmes társ lenni, közben pedig talán az idősödő szülei is egyre több segítséget igényelnek. A teste sem feltétlenül tolerálja már olyan könnyen a kevés alvást, a rendszertelen étkezést, az ülő életmódot vagy az esti alkoholt, mint húszévesen. A regeneráció lassabb lehet, a kialvatlan éjszakák pedig sokkal jobban megviselhetik. Ráadásul ebben az életszakaszban gyakran előkerülnek azok a kérdések is, amelyeket korábban sikerült félretenni. Jó helyen tartok? Ezt az életet akartam? Van még valami, ami igazán lelkesít? Ki vagyok a munkámon, a teljesítményemen és a családi szerepeimen kívül? Ezek önmagukban teljesen természetes kérdések. Ha azonban tartós stresszel, alváshiánnyal és állandó teljesítménykényszerrel párosulnak, könnyen kialakulhat az az érzés, hogy az ember már nem igazán él, csak működik.
Az „erősnek kell lennem” csapdája
Sok férfi már gyerekként megtanulja, hogy nem illik panaszkodni, félni vagy bizonytalannak lenni. A problémákat meg kell oldani, az érzéseket pedig jobb félretenni. Ez egy nehéz helyzetben valóban segíthet. Hosszú távon viszont könnyen magányossá tehet. Aki mindig erősnek akar látszani, gyakran akkor sem kér segítséget, amikor hónapok óta rosszul alszik, ingerlékeny, semmihez nincs kedve, vagy már a saját családjától is egyre távolabb érzi magát.
A lelki problémák a férfiaknál ráadásul nem mindig látványos szomorúság formájában jelennek meg. A depresszió jele lehet a düh, az ingerlékenység, a visszahúzódás, az alvás megváltozása, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a kockázatosabb viselkedés is. A környezet ilyenkor talán csak annyit érzékel, hogy a férfi „megváltozott”, türelmetlenebb vagy elérhetetlenebb lett.
Kimerültség, kiégés vagy depresszió?
A hétköznapi beszédben gyakran összemossuk ezeket a fogalmakat, pedig nem ugyanazt jelentik. Az egyszerű kimerültség általában valamilyen jól felismerhető megterheléshez kapcsolódik, és pihenéssel fokozatosan enyhül. A kiégést az Egészségügyi Világszervezet a tartósan kezeletlen munkahelyi stresszhez kapcsolódó jelenségként határozza meg. Jellemző lehet az energia kimerülése, a munkától való eltávolodás és a teljesítmény csökkenése. A depresszió ennél is több. Tartósan befolyásolhatja a hangulatot, az érdeklődést, az alvást, a koncentrációt, az önértékelést és a mindennapi életet. Nem lehet egyszerűen akaraterővel megszüntetni, ezért gyanúja esetén érdemes szakemberhez fordulni.
Tényleg mindenért a tesztoszteron a felelős?
Fáradtság, motiválatlanság, csökkenő libidó vagy teljesítményromlás esetén sok férfi rögtön hormonális problémára gondol. Az „andropauza” vagy „férfiklimax” kifejezés azonban kissé félrevezető. A férfiaknál ugyanis nem történik a női menopauzához hasonló, viszonylag rövid idő alatt lezajló hormonális változás.
„A tesztoszteronszint az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenhet, de ez nem magyaráz meg minden panaszt.” – mondja Csősz Gábor Hasonló tüneteket okozhat a tartós alváshiány, az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a depresszió, a pajzsmirigybetegség, a vérszegénység, a cukoranyagcsere zavara vagy az alvási apnoe is.
Ez is mutatja, hogy a probléma jóval túlmutathat a szexuális teljesítményen.
A tesztoszteronhiányt nem lehet pusztán a tünetek vagy egyetlen laboreredmény alapján megállapítani. Ehhez jellegzetes panaszok, valamint legalább két külön alkalommal végzett, kora reggeli vérvizsgálat szükséges. A tesztoszteronkezelés pedig nem általános energiapótló módszer, ezért kivizsgálás nélkül nem érdemes belevágni. Haris Éva egy másik gyakori tévhitre is felhívta a figyelmet: sok férfi fejében a tesztoszteron szinte egyenlő a libidóval és a szexuális teljesítménnyel, a sportolók pedig elsősorban az izomépítéssel kapcsolják össze. Pedig a hormon szerepe ennél jóval összetettebb, és a férfi testi-lelki működésének csak az egyik része. Éppen ezért a fáradtságot, a motiváció elvesztését vagy a hangulat megváltozását sem érdemes automatikusan az alacsony tesztoszteronszintre fogni.
Amikor a test is szól
A tartós stressz nemcsak a hangulatra hat. Megjelenhet fejfájás, nyak- vagy hátfájdalom, gyomorpanasz, szapora szívverés, alvászavar, koncentrációs nehézség vagy csökkenő szexuális érdeklődés formájában is.
Sokan éppen egy testi tünet miatt jutnak el először orvoshoz. Ez nem jelenti azt, hogy a panasz „csak lelki eredetű”. A tüneteket ki kell vizsgálni, hiszen a háttérben szervi betegség is állhat. Ugyanakkor egy megnyugtató laboreredmény sem old meg mindent, ha a fáradtság, az alvászavar vagy az életkedv elvesztése továbbra is megmarad. A mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, ájulást vagy hirtelen kialakuló gyengeséget nem szabad automatikusan a stressz számlájára írni. Ilyen esetben sürgős orvosi segítségre lehet szükség.
A párkapcsolat is megérzi
Aki egész nap próbál helytállni, estére gyakran éppen azokkal lesz türelmetlenebb, akik a legközelebb állnak hozzá. Kevesebb energiája marad beszélgetni, figyelni, közös programokat szervezni vagy kezdeményezni az intimitást. A társa ezt könnyen úgy élheti meg, hogy már nem fontos, nem vonzó, vagy valami véglegesen megváltozott közöttük. Pedig az érzelmi és testi távolság mögött nem feltétlenül a szeretet hiánya áll. Lehet, hogy a kimerült férfi egyszerűen túlélő üzemmódban működik, és a nap végére már semmi nem marad benne, amit adni tudna. A számonkérés ilyenkor általában csak tovább növeli a feszültséget. Sokkal többet segíthet egy nyugodt beszélgetés arról, hogy ki mit tapasztal, és miben lenne szüksége támogatásra. Nem egymásban kell keresni a hibát, hanem együtt megérteni, mi történik.
Néha az alvásnál kell kezdeni
A kialvatlan szervezet közben egyre rosszabbul kezeli a stresszt. Romlik a koncentráció, csökken a türelem, nehezebbé válik a döntéshozatal, és még a mozgáshoz vagy az egészségesebb életmódhoz is kevesebb energia marad.
Természetesen az alvás önmagában nem old meg minden problémát. De nélküle nagyon nehéz bármi mást rendbe tenni.
Nem kell egyszerre megváltoztatni az egész életet
A kimerültségből való kilábaláshoz nincs egyetlen csodamódszer. Nem biztos, hogy egy étrend-kiegészítő, egy új edzésterv, egy nyaralás vagy egy laborvizsgálat önmagában megoldja a helyzetet. Az első lépés annak felismerése lehet, hogy valami nincs rendben. Ezt követheti egy orvosi kivizsgálás, amely segít kizárni vagy kezelni a lehetséges testi okokat. Fontos lehet az alvás rendezése, a rendszeres, de nem túlzó mozgás, az alkoholfogyasztás csökkentése és annak végiggondolása is, hogy mely terhekből lehetne visszavenni. A pihenés nem lustaság, és nem jutalom, amely csak akkor jár, ha már minden feladatot kipipáltunk. A szervezet alapvető szükséglete.
Ugyanilyen fontos lehet beszélni arról, ami történik. A társsal, egy baráttal, a háziorvossal, pszichológussal vagy más segítő szakemberrel. A lényeg, hogy ne kelljen tovább egyedül cipelni mindent.
Segítséget kérni nem vereség
A férfiasságot sokáig az állóképességgel, a hallgatással és a sérthetetlenséggel kapcsoltuk össze. Pedig erő lehet az is, ha valaki észreveszi, hogy a régi megoldások már nem működnek. Nem kell megvárni, amíg a kimerültség teljes összeomláshoz, súlyos párkapcsolati konfliktushoz, munkahelyi problémához vagy betegséghez vezet. Minél korábban kezd valaki foglalkozni a tüneteivel, annál könnyebb lehet visszatalálni egy élhetőbb ritmushoz. A kimerültség nem jelenti azt, hogy valaki gyenge lenne. Sokszor csupán annak a jele, hogy túl hosszú ideig próbált egyedül erős maradni.
Kovács-Hain Zsuzsa
Forrás:
Prevenciós Központ Dr. Egészség Podcast https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=4qcd6OTEIkY&ra=m
Amikor egy férfi már csak működik – Mi állhat a negyven feletti kimerültség mögött?
Van az a fáradtság, amelyet egy kiadós alvás vagy egy nyugodt hétvége helyre tud billenteni. És van az, amelyik hétfő reggel ugyanúgy ott vár az ágy szélén. Amikor az ember már ébredéskor kimerült, egyre nehezebben koncentrál, hamarabb elfogy a türelme, és azok a dolgok sem töltik fel, amelyek korábban örömet jelentettek. Sok negyven feletti férfi hónapokig, akár évekig él így. Dolgozik, intézi a család ügyeit, megoldja a problémákat, közben pedig igyekszik úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Kívülről talán úgy is látszik, hogy bírja. Belül azonban egyre gyakrabban jelenik meg az érzés: elfogyott az erő. A Dr. Egészség Podcastben Haris Éva egészségügyi szaktanár, mentálhigiénés segítő, hormonegyensúly- és táplálkozási tanácsadó a HarisMódszer / FordulóPont alapítója és Csősz Gábor Természetgyógyász, életmód és táplálkozás tanácsadó, mentálhigiénés szakember beszéltek ezekről a fontos kérdésekről.
Minden rendben. Vagy mégsem?
A kimerülés általában nem egyik napról a másikra érkezik. Eleinte csak nehezebben indulnak a reggelek, kicsit több kávé fogy, és egyre gyakrabban marad el a mozgás vagy a baráti program. Később romolhat az alvás, csökkenhet a teljesítmény, és gyakoribbá válhat a türelmetlenség, a feledékenység vagy a motiválatlanság. Sok férfi ilyenkor sem arra gondol, hogy segítségre lenne szüksége. Inkább arra, hogy össze kellene szednie magát. Jobban kellene teljesítenie, többet kellene mozognia, le kellene fogynia, vagy egyszerűen keményebbnek kellene lennie. Pedig lehet, hogy nem az akarata fogyott el. Egyszerűen túl sokáig próbált túl sok terhet elvinni. Haris Éva a beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy a férfiklimax sokszor „kevésbé látványos”, ezért a férfiak későn veszik észre a jeleit. Tapasztalata szerint ma már nemcsak a libidó csökkenése miatt kérnek segítséget. Egyre többen beszélnek fáradékonyságról, döntési nehézségekről, koncentrációs problémákról és arról, hogy bár szeretik a munkájukat, valahogy mégsem érzik jól magukat sem ott, sem otthon.
Miért éppen negyven felett?
Ebben az életkorban sok férfi egyszerre több fronton is helytáll. A munkahelyén már komolyabb felelősséget visel, gondoskodik a család anyagi biztonságáról, igyekszik jó apa és figyelmes társ lenni, közben pedig talán az idősödő szülei is egyre több segítséget igényelnek. A teste sem feltétlenül tolerálja már olyan könnyen a kevés alvást, a rendszertelen étkezést, az ülő életmódot vagy az esti alkoholt, mint húszévesen. A regeneráció lassabb lehet, a kialvatlan éjszakák pedig sokkal jobban megviselhetik. Ráadásul ebben az életszakaszban gyakran előkerülnek azok a kérdések is, amelyeket korábban sikerült félretenni. Jó helyen tartok? Ezt az életet akartam? Van még valami, ami igazán lelkesít? Ki vagyok a munkámon, a teljesítményemen és a családi szerepeimen kívül? Ezek önmagukban teljesen természetes kérdések. Ha azonban tartós stresszel, alváshiánnyal és állandó teljesítménykényszerrel párosulnak, könnyen kialakulhat az az érzés, hogy az ember már nem igazán él, csak működik.
Az „erősnek kell lennem” csapdája
Sok férfi már gyerekként megtanulja, hogy nem illik panaszkodni, félni vagy bizonytalannak lenni. A problémákat meg kell oldani, az érzéseket pedig jobb félretenni. Ez egy nehéz helyzetben valóban segíthet. Hosszú távon viszont könnyen magányossá tehet. Aki mindig erősnek akar látszani, gyakran akkor sem kér segítséget, amikor hónapok óta rosszul alszik, ingerlékeny, semmihez nincs kedve, vagy már a saját családjától is egyre távolabb érzi magát.
A lelki problémák a férfiaknál ráadásul nem mindig látványos szomorúság formájában jelennek meg. A depresszió jele lehet a düh, az ingerlékenység, a visszahúzódás, az alvás megváltozása, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a kockázatosabb viselkedés is. A környezet ilyenkor talán csak annyit érzékel, hogy a férfi „megváltozott”, türelmetlenebb vagy elérhetetlenebb lett.
Kimerültség, kiégés vagy depresszió?
A hétköznapi beszédben gyakran összemossuk ezeket a fogalmakat, pedig nem ugyanazt jelentik. Az egyszerű kimerültség általában valamilyen jól felismerhető megterheléshez kapcsolódik, és pihenéssel fokozatosan enyhül. A kiégést az Egészségügyi Világszervezet a tartósan kezeletlen munkahelyi stresszhez kapcsolódó jelenségként határozza meg. Jellemző lehet az energia kimerülése, a munkától való eltávolodás és a teljesítmény csökkenése. A depresszió ennél is több. Tartósan befolyásolhatja a hangulatot, az érdeklődést, az alvást, a koncentrációt, az önértékelést és a mindennapi életet. Nem lehet egyszerűen akaraterővel megszüntetni, ezért gyanúja esetén érdemes szakemberhez fordulni.
Tényleg mindenért a tesztoszteron a felelős?
Fáradtság, motiválatlanság, csökkenő libidó vagy teljesítményromlás esetén sok férfi rögtön hormonális problémára gondol. Az „andropauza” vagy „férfiklimax” kifejezés azonban kissé félrevezető. A férfiaknál ugyanis nem történik a női menopauzához hasonló, viszonylag rövid idő alatt lezajló hormonális változás.
„A tesztoszteronszint az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenhet, de ez nem magyaráz meg minden panaszt.” – mondja Csősz Gábor Hasonló tüneteket okozhat a tartós alváshiány, az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, a depresszió, a pajzsmirigybetegség, a vérszegénység, a cukoranyagcsere zavara vagy az alvási apnoe is.
Ez is mutatja, hogy a probléma jóval túlmutathat a szexuális teljesítményen.
A tesztoszteronhiányt nem lehet pusztán a tünetek vagy egyetlen laboreredmény alapján megállapítani. Ehhez jellegzetes panaszok, valamint legalább két külön alkalommal végzett, kora reggeli vérvizsgálat szükséges. A tesztoszteronkezelés pedig nem általános energiapótló módszer, ezért kivizsgálás nélkül nem érdemes belevágni. Haris Éva egy másik gyakori tévhitre is felhívta a figyelmet: sok férfi fejében a tesztoszteron szinte egyenlő a libidóval és a szexuális teljesítménnyel, a sportolók pedig elsősorban az izomépítéssel kapcsolják össze. Pedig a hormon szerepe ennél jóval összetettebb, és a férfi testi-lelki működésének csak az egyik része. Éppen ezért a fáradtságot, a motiváció elvesztését vagy a hangulat megváltozását sem érdemes automatikusan az alacsony tesztoszteronszintre fogni.
Amikor a test is szól
A tartós stressz nemcsak a hangulatra hat. Megjelenhet fejfájás, nyak- vagy hátfájdalom, gyomorpanasz, szapora szívverés, alvászavar, koncentrációs nehézség vagy csökkenő szexuális érdeklődés formájában is.
Sokan éppen egy testi tünet miatt jutnak el először orvoshoz. Ez nem jelenti azt, hogy a panasz „csak lelki eredetű”. A tüneteket ki kell vizsgálni, hiszen a háttérben szervi betegség is állhat. Ugyanakkor egy megnyugtató laboreredmény sem old meg mindent, ha a fáradtság, az alvászavar vagy az életkedv elvesztése továbbra is megmarad. A mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, ájulást vagy hirtelen kialakuló gyengeséget nem szabad automatikusan a stressz számlájára írni. Ilyen esetben sürgős orvosi segítségre lehet szükség.
A párkapcsolat is megérzi
Aki egész nap próbál helytállni, estére gyakran éppen azokkal lesz türelmetlenebb, akik a legközelebb állnak hozzá. Kevesebb energiája marad beszélgetni, figyelni, közös programokat szervezni vagy kezdeményezni az intimitást. A társa ezt könnyen úgy élheti meg, hogy már nem fontos, nem vonzó, vagy valami véglegesen megváltozott közöttük. Pedig az érzelmi és testi távolság mögött nem feltétlenül a szeretet hiánya áll. Lehet, hogy a kimerült férfi egyszerűen túlélő üzemmódban működik, és a nap végére már semmi nem marad benne, amit adni tudna. A számonkérés ilyenkor általában csak tovább növeli a feszültséget. Sokkal többet segíthet egy nyugodt beszélgetés arról, hogy ki mit tapasztal, és miben lenne szüksége támogatásra. Nem egymásban kell keresni a hibát, hanem együtt megérteni, mi történik.
Néha az alvásnál kell kezdeni
A kialvatlan szervezet közben egyre rosszabbul kezeli a stresszt. Romlik a koncentráció, csökken a türelem, nehezebbé válik a döntéshozatal, és még a mozgáshoz vagy az egészségesebb életmódhoz is kevesebb energia marad.
Természetesen az alvás önmagában nem old meg minden problémát. De nélküle nagyon nehéz bármi mást rendbe tenni.
Nem kell egyszerre megváltoztatni az egész életet
A kimerültségből való kilábaláshoz nincs egyetlen csodamódszer. Nem biztos, hogy egy étrend-kiegészítő, egy új edzésterv, egy nyaralás vagy egy laborvizsgálat önmagában megoldja a helyzetet. Az első lépés annak felismerése lehet, hogy valami nincs rendben. Ezt követheti egy orvosi kivizsgálás, amely segít kizárni vagy kezelni a lehetséges testi okokat. Fontos lehet az alvás rendezése, a rendszeres, de nem túlzó mozgás, az alkoholfogyasztás csökkentése és annak végiggondolása is, hogy mely terhekből lehetne visszavenni. A pihenés nem lustaság, és nem jutalom, amely csak akkor jár, ha már minden feladatot kipipáltunk. A szervezet alapvető szükséglete.
Ugyanilyen fontos lehet beszélni arról, ami történik. A társsal, egy baráttal, a háziorvossal, pszichológussal vagy más segítő szakemberrel. A lényeg, hogy ne kelljen tovább egyedül cipelni mindent.
Segítséget kérni nem vereség
A férfiasságot sokáig az állóképességgel, a hallgatással és a sérthetetlenséggel kapcsoltuk össze. Pedig erő lehet az is, ha valaki észreveszi, hogy a régi megoldások már nem működnek. Nem kell megvárni, amíg a kimerültség teljes összeomláshoz, súlyos párkapcsolati konfliktushoz, munkahelyi problémához vagy betegséghez vezet. Minél korábban kezd valaki foglalkozni a tüneteivel, annál könnyebb lehet visszatalálni egy élhetőbb ritmushoz. A kimerültség nem jelenti azt, hogy valaki gyenge lenne. Sokszor csupán annak a jele, hogy túl hosszú ideig próbált egyedül erős maradni.
Kovács-Hain Zsuzsa
Forrás:
Prevenciós Központ Dr. Egészség Podcast https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=4qcd6OTEIkY&ra=m
