Egy rettegett betegség: Prosztatarák
A prosztata daganatos megbetegedése korunk egyik rettegett betegsége, amelyről sajnos még mindig keveset tudunk. Az egyik leggyakoribb rákfajta, amely a férfiakat érinti. Dr. Laczkó Péterrel, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztályának főorvosával a prosztatarák tüneteiről, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről beszélgettünk.
Már ötvenöt év felett megjelenhet a prosztatarák, de leggyakrabban a hatvan-hatvanöt év felettieket érinti – mondta Dr. Laczkó Péter. – Sajnos a prosztatarák Magyarországon is az előkelő 4. helyen szerepel a leggyakrabban előforduló rákfajták között. Az Európai populációban tizenöt százalék az előfordulási gyakoriság, míg az Afrikai vagy fejlődő országokban mindösszesen csak négy százalék.
Milyen tünetei vannak a prosztataráknak?
A prosztatarák kezdeti szakaszának nincs jellegzetes tünete. Csak a daganat növekedésével, a környezetére való terjedésével és más szervekbe történő áttétképzésével alakulnak ki a betegség jelei. A hátsó húgycső és a húgycső-hólyag átmenet nyomásával jelentkeznek a vizeletürítési panaszok: gyakori vizelési ingerek, vékony, erőtlen vizeletsugár, visszamaradó vizelet, vérvizelés, vizeletelakadás. A környezetre való terjedés tompa gáti, keresztcsont-, illetve deréktáji fájdalmat, a végtagok, egy- vagy kétoldali duzzanatát, nyirokpangást, a felső húgyutak pangását, tágulatát és gyulladásos elváltozását okozhatja. A távoli áttétek megjelenése csontfájdalmakhoz, a szervezet általános leromlásához vezethet.
Hogyan történik a prosztatarák diagnosztizálása?
A szűrővizsgálatokkal időben felfedezhető lenne a prosztatarák és kezdeti stádiumban a kezelése is egyszerűbb. Amikor megjelenik a páciens, akkor fizikális vizsgálat és PSA vizsgálat is történik. Ha tapintható az eltérés, avagy a PSA emelkedett, akkor mindenképpen biopszia, azaz szövettani vizsgálat javasolt. Ami fontos, a PSA-nak meg kell történnie a fizikális vizsgálat előtt, mert ez okozhatja a PSA érték emelkedését és az félrevezető lehet. Ha a biopszia eredménye alátámasztja a prosztatarák gyanúját, akkor képalkotó (ultrahang, kismedencei MR, csont izotóp) vizsgálatot is végzünk. Ezekkel a vizsgálatokkal meg lehet határozni a daganatos megbetegedés stádiumát és agresszivitását.
Hogyan történik a kezelés meghatározása?
A prosztatarák gyógyítása egy komplex feladat. Kezelése személyre szabott és mindenképpen az adott területen jártas urológus szakorvossal együtt történik. A lehetséges módok széles skálán mozognak: a kezelés halasztásától, az aktív követésen, a műtéti-, hormon- és sugárkezeléstől a kemoterápiáig. A kezelés megválasztását befolyásolja: az induló PSA, a szövettan eredménye (Gleason pont), a daganat kiterjedése (környező szervek érintettsége, vagy a távoli áttétek jelenléte), a beteg kora, általános állapota, várható élettartama, társbetegségei. Többféle kezelési mód lehetséges stádiumtól függően. Az egyik a várakozás, aktív követés. Azoknál a betegeknél alkalmazható, akiknek lokális, csak a prosztatára terjedő prosztatarákjuk van, amely kevésbé agresszív és a beteg várható életkora rövid. Ilyenkor a páciens háromhavonta PSA vizsgálatra jön, így a kór lefolyását aktívan nyomon követjük. Amennyiben a későbbiekben a betegnél a radikális beavatkozás szükségessé válna, azt időben kell elvégezni. A következő kezelési mód, a kuratív célú kezelés. Ez akkor jöhet szóba, ha nagyobb a várható élettartam, jó a páciens általános állapota és szervre, tehát a prosztatára lokalizált prosztata daganatról van szó. Ilyenkor tulajdonképpen radikálisan eltávolítjuk a prosztatát, a prosztatával együtt a prosztata tokot és az ondóhólyagokat is. Ennek az eljárásnak a szövődménye lehet a vizelettartási zavar, általában 1-87 % között alakul ki, valamint a potenciazavar, ami a betegek 25-100 %-ánál felléphet. Alacsony rizikójú, lokális prosztatarák esetén idegkímélő technikával lehet javítani a potencián. Közepes rizikójú, de lokális prosztatarák esetén nem csak a prosztatát és az ondóhólyagot, hanem a nyirokcsomókat is el kell távolítani. Ha magas kockázatú lokális daganatról van szó, a műtét előtt hormonkezelést kell alkalmazni. Úgynevezett lokálisan előrehaladt, tehát nem csak a prosztatára, hanem már a környezetére is átterjedő folyamat esetén az utóbbi időben növekedett azon közlemények száma, amelyek a sebészi eljárást preferálják. Számolnunk kell azonban a sebészi szél pozitivitásával, azaz daganat sejtek jelenlétével. Ilyenkor a sebészi kezelést sugárkezeléssel kell kiegészíteni.
Milyen kezelés jöhet még szóba prosztatarák esetén?
Gyakran alkalmazzuk a sugárkezelést is. Sok vizsgálat bizonyította, hogy a lokális prosztatarák esetén a sugárkezelés egyenértékű a műtéti kezeléssel. Alacsony rizikójú daganat esetén külső besugárzás javasolt. Közepes-, vagy magas rizikójú daganat esetén szintén kívülről történik a sugárkezelés, de megnövelt sugárdózissal és már nem csak a prosztata, hanem a kismedencei nyirokcsomók profilaktikus besugárzása is szükséges, illetve hormonkezeléssel is ki kell egészíteni a kezelést. Továbbá szigorú kritériumok között alkalmazható még brachyterápia: radioaktívan sugárzó anyagot juttatnak be a prosztata állományába. Lokálisan előrehaladott, tokot, ondóhólyagot érintő, vagy távoli áttétet adó esetben többféle hormonális kezelés lehetséges. A hormonkezelés történhet műtéti úton (here eltávolítása, kasztráció), avagy kémiai, azaz gyógyszeres úton. A legújabb kutatások szerint a citosztatikus kezelés is kecsegtető eredményekkel biztat bennünket.
Dr. Jármi Hilda
Egy rettegett betegség: Prosztatarák
A prosztata daganatos megbetegedése korunk egyik rettegett betegsége, amelyről sajnos még mindig keveset tudunk. Az egyik leggyakoribb rákfajta, amely a férfiakat érinti. Dr. Laczkó Péterrel, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztályának főorvosával a prosztatarák tüneteiről, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről beszélgettünk.
Már ötvenöt év felett megjelenhet a prosztatarák, de leggyakrabban a hatvan-hatvanöt év felettieket érinti – mondta Dr. Laczkó Péter. – Sajnos a prosztatarák Magyarországon is az előkelő 4. helyen szerepel a leggyakrabban előforduló rákfajták között. Az Európai populációban tizenöt százalék az előfordulási gyakoriság, míg az Afrikai vagy fejlődő országokban mindösszesen csak négy százalék.
Milyen tünetei vannak a prosztataráknak?
A prosztatarák kezdeti szakaszának nincs jellegzetes tünete. Csak a daganat növekedésével, a környezetére való terjedésével és más szervekbe történő áttétképzésével alakulnak ki a betegség jelei. A hátsó húgycső és a húgycső-hólyag átmenet nyomásával jelentkeznek a vizeletürítési panaszok: gyakori vizelési ingerek, vékony, erőtlen vizeletsugár, visszamaradó vizelet, vérvizelés, vizeletelakadás. A környezetre való terjedés tompa gáti, keresztcsont-, illetve deréktáji fájdalmat, a végtagok, egy- vagy kétoldali duzzanatát, nyirokpangást, a felső húgyutak pangását, tágulatát és gyulladásos elváltozását okozhatja. A távoli áttétek megjelenése csontfájdalmakhoz, a szervezet általános leromlásához vezethet.
Hogyan történik a prosztatarák diagnosztizálása?
A szűrővizsgálatokkal időben felfedezhető lenne a prosztatarák és kezdeti stádiumban a kezelése is egyszerűbb. Amikor megjelenik a páciens, akkor fizikális vizsgálat és PSA vizsgálat is történik. Ha tapintható az eltérés, avagy a PSA emelkedett, akkor mindenképpen biopszia, azaz szövettani vizsgálat javasolt. Ami fontos, a PSA-nak meg kell történnie a fizikális vizsgálat előtt, mert ez okozhatja a PSA érték emelkedését és az félrevezető lehet. Ha a biopszia eredménye alátámasztja a prosztatarák gyanúját, akkor képalkotó (ultrahang, kismedencei MR, csont izotóp) vizsgálatot is végzünk. Ezekkel a vizsgálatokkal meg lehet határozni a daganatos megbetegedés stádiumát és agresszivitását.
Hogyan történik a kezelés meghatározása?
A prosztatarák gyógyítása egy komplex feladat. Kezelése személyre szabott és mindenképpen az adott területen jártas urológus szakorvossal együtt történik. A lehetséges módok széles skálán mozognak: a kezelés halasztásától, az aktív követésen, a műtéti-, hormon- és sugárkezeléstől a kemoterápiáig. A kezelés megválasztását befolyásolja: az induló PSA, a szövettan eredménye (Gleason pont), a daganat kiterjedése (környező szervek érintettsége, vagy a távoli áttétek jelenléte), a beteg kora, általános állapota, várható élettartama, társbetegségei. Többféle kezelési mód lehetséges stádiumtól függően. Az egyik a várakozás, aktív követés. Azoknál a betegeknél alkalmazható, akiknek lokális, csak a prosztatára terjedő prosztatarákjuk van, amely kevésbé agresszív és a beteg várható életkora rövid. Ilyenkor a páciens háromhavonta PSA vizsgálatra jön, így a kór lefolyását aktívan nyomon követjük. Amennyiben a későbbiekben a betegnél a radikális beavatkozás szükségessé válna, azt időben kell elvégezni. A következő kezelési mód, a kuratív célú kezelés. Ez akkor jöhet szóba, ha nagyobb a várható élettartam, jó a páciens általános állapota és szervre, tehát a prosztatára lokalizált prosztata daganatról van szó. Ilyenkor tulajdonképpen radikálisan eltávolítjuk a prosztatát, a prosztatával együtt a prosztata tokot és az ondóhólyagokat is. Ennek az eljárásnak a szövődménye lehet a vizelettartási zavar, általában 1-87 % között alakul ki, valamint a potenciazavar, ami a betegek 25-100 %-ánál felléphet. Alacsony rizikójú, lokális prosztatarák esetén idegkímélő technikával lehet javítani a potencián. Közepes rizikójú, de lokális prosztatarák esetén nem csak a prosztatát és az ondóhólyagot, hanem a nyirokcsomókat is el kell távolítani. Ha magas kockázatú lokális daganatról van szó, a műtét előtt hormonkezelést kell alkalmazni. Úgynevezett lokálisan előrehaladt, tehát nem csak a prosztatára, hanem már a környezetére is átterjedő folyamat esetén az utóbbi időben növekedett azon közlemények száma, amelyek a sebészi eljárást preferálják. Számolnunk kell azonban a sebészi szél pozitivitásával, azaz daganat sejtek jelenlétével. Ilyenkor a sebészi kezelést sugárkezeléssel kell kiegészíteni.
Milyen kezelés jöhet még szóba prosztatarák esetén?
Gyakran alkalmazzuk a sugárkezelést is. Sok vizsgálat bizonyította, hogy a lokális prosztatarák esetén a sugárkezelés egyenértékű a műtéti kezeléssel. Alacsony rizikójú daganat esetén külső besugárzás javasolt. Közepes-, vagy magas rizikójú daganat esetén szintén kívülről történik a sugárkezelés, de megnövelt sugárdózissal és már nem csak a prosztata, hanem a kismedencei nyirokcsomók profilaktikus besugárzása is szükséges, illetve hormonkezeléssel is ki kell egészíteni a kezelést. Továbbá szigorú kritériumok között alkalmazható még brachyterápia: radioaktívan sugárzó anyagot juttatnak be a prosztata állományába. Lokálisan előrehaladott, tokot, ondóhólyagot érintő, vagy távoli áttétet adó esetben többféle hormonális kezelés lehetséges. A hormonkezelés történhet műtéti úton (here eltávolítása, kasztráció), avagy kémiai, azaz gyógyszeres úton. A legújabb kutatások szerint a citosztatikus kezelés is kecsegtető eredményekkel biztat bennünket.
Dr. Jármi Hilda
Egy rettegett betegség: Prosztatarák
A prosztata daganatos megbetegedése korunk egyik rettegett betegsége, amelyről sajnos még mindig keveset tudunk. Az egyik leggyakoribb rákfajta, amely a férfiakat érinti. Dr. Laczkó Péterrel, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztályának főorvosával a prosztatarák tüneteiről, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről beszélgettünk.
Már ötvenöt év felett megjelenhet a prosztatarák, de leggyakrabban a hatvan-hatvanöt év felettieket érinti – mondta Dr. Laczkó Péter. – Sajnos a prosztatarák Magyarországon is az előkelő 4. helyen szerepel a leggyakrabban előforduló rákfajták között. Az Európai populációban tizenöt százalék az előfordulási gyakoriság, míg az Afrikai vagy fejlődő országokban mindösszesen csak négy százalék.
Milyen tünetei vannak a prosztataráknak?
A prosztatarák kezdeti szakaszának nincs jellegzetes tünete. Csak a daganat növekedésével, a környezetére való terjedésével és más szervekbe történő áttétképzésével alakulnak ki a betegség jelei. A hátsó húgycső és a húgycső-hólyag átmenet nyomásával jelentkeznek a vizeletürítési panaszok: gyakori vizelési ingerek, vékony, erőtlen vizeletsugár, visszamaradó vizelet, vérvizelés, vizeletelakadás. A környezetre való terjedés tompa gáti, keresztcsont-, illetve deréktáji fájdalmat, a végtagok, egy- vagy kétoldali duzzanatát, nyirokpangást, a felső húgyutak pangását, tágulatát és gyulladásos elváltozását okozhatja. A távoli áttétek megjelenése csontfájdalmakhoz, a szervezet általános leromlásához vezethet.
Hogyan történik a prosztatarák diagnosztizálása?
A szűrővizsgálatokkal időben felfedezhető lenne a prosztatarák és kezdeti stádiumban a kezelése is egyszerűbb. Amikor megjelenik a páciens, akkor fizikális vizsgálat és PSA vizsgálat is történik. Ha tapintható az eltérés, avagy a PSA emelkedett, akkor mindenképpen biopszia, azaz szövettani vizsgálat javasolt. Ami fontos, a PSA-nak meg kell történnie a fizikális vizsgálat előtt, mert ez okozhatja a PSA érték emelkedését és az félrevezető lehet. Ha a biopszia eredménye alátámasztja a prosztatarák gyanúját, akkor képalkotó (ultrahang, kismedencei MR, csont izotóp) vizsgálatot is végzünk. Ezekkel a vizsgálatokkal meg lehet határozni a daganatos megbetegedés stádiumát és agresszivitását.
Hogyan történik a kezelés meghatározása?
A prosztatarák gyógyítása egy komplex feladat. Kezelése személyre szabott és mindenképpen az adott területen jártas urológus szakorvossal együtt történik. A lehetséges módok széles skálán mozognak: a kezelés halasztásától, az aktív követésen, a műtéti-, hormon- és sugárkezeléstől a kemoterápiáig. A kezelés megválasztását befolyásolja: az induló PSA, a szövettan eredménye (Gleason pont), a daganat kiterjedése (környező szervek érintettsége, vagy a távoli áttétek jelenléte), a beteg kora, általános állapota, várható élettartama, társbetegségei. Többféle kezelési mód lehetséges stádiumtól függően. Az egyik a várakozás, aktív követés. Azoknál a betegeknél alkalmazható, akiknek lokális, csak a prosztatára terjedő prosztatarákjuk van, amely kevésbé agresszív és a beteg várható életkora rövid. Ilyenkor a páciens háromhavonta PSA vizsgálatra jön, így a kór lefolyását aktívan nyomon követjük. Amennyiben a későbbiekben a betegnél a radikális beavatkozás szükségessé válna, azt időben kell elvégezni. A következő kezelési mód, a kuratív célú kezelés. Ez akkor jöhet szóba, ha nagyobb a várható élettartam, jó a páciens általános állapota és szervre, tehát a prosztatára lokalizált prosztata daganatról van szó. Ilyenkor tulajdonképpen radikálisan eltávolítjuk a prosztatát, a prosztatával együtt a prosztata tokot és az ondóhólyagokat is. Ennek az eljárásnak a szövődménye lehet a vizelettartási zavar, általában 1-87 % között alakul ki, valamint a potenciazavar, ami a betegek 25-100 %-ánál felléphet. Alacsony rizikójú, lokális prosztatarák esetén idegkímélő technikával lehet javítani a potencián. Közepes rizikójú, de lokális prosztatarák esetén nem csak a prosztatát és az ondóhólyagot, hanem a nyirokcsomókat is el kell távolítani. Ha magas kockázatú lokális daganatról van szó, a műtét előtt hormonkezelést kell alkalmazni. Úgynevezett lokálisan előrehaladt, tehát nem csak a prosztatára, hanem már a környezetére is átterjedő folyamat esetén az utóbbi időben növekedett azon közlemények száma, amelyek a sebészi eljárást preferálják. Számolnunk kell azonban a sebészi szél pozitivitásával, azaz daganat sejtek jelenlétével. Ilyenkor a sebészi kezelést sugárkezeléssel kell kiegészíteni.
Milyen kezelés jöhet még szóba prosztatarák esetén?
Gyakran alkalmazzuk a sugárkezelést is. Sok vizsgálat bizonyította, hogy a lokális prosztatarák esetén a sugárkezelés egyenértékű a műtéti kezeléssel. Alacsony rizikójú daganat esetén külső besugárzás javasolt. Közepes-, vagy magas rizikójú daganat esetén szintén kívülről történik a sugárkezelés, de megnövelt sugárdózissal és már nem csak a prosztata, hanem a kismedencei nyirokcsomók profilaktikus besugárzása is szükséges, illetve hormonkezeléssel is ki kell egészíteni a kezelést. Továbbá szigorú kritériumok között alkalmazható még brachyterápia: radioaktívan sugárzó anyagot juttatnak be a prosztata állományába. Lokálisan előrehaladott, tokot, ondóhólyagot érintő, vagy távoli áttétet adó esetben többféle hormonális kezelés lehetséges. A hormonkezelés történhet műtéti úton (here eltávolítása, kasztráció), avagy kémiai, azaz gyógyszeres úton. A legújabb kutatások szerint a citosztatikus kezelés is kecsegtető eredményekkel biztat bennünket.
Dr. Jármi Hilda
