Amíg nem voltam házas, elég nehezemre esett elképzelni, hogy én legyek az, aki bókol a másiknak. Nem tudom, valahogy úgy éreztem, ez a férfi dolga. Azóta persze rájöttem, hogy a dolog nem így működik. A férfiak ugyanúgy vágynak arra, hogy elismerjék őket, ahogy a nők. Íme, kicsit sem reprezentatív kísérletem a témában, a saját férjemmel.

A férjem nem olyan típus, aki folyton mondja, amit érez. Néha kapok tőle egy-egy igazán fontos és jelentőségteljes bókot, ami – pont azért, mert ritkán osztogatja – baromira jól esik. Van egy barátnőm, akinek a férje pont ennek az ellenkezője. Félpercenként mondja a barátnőmnek, hogy mennyire szép és gyönyörű, és mennyire szereti. Nem tudom, hogy ettől a barátnőm boldogabb-e, mint az azt megelőző fél percben. Számomra ez már sok lenne. De szerencsére engem ez a veszély nem fenyeget.

Eleinte kicsit bántott és furcsa is volt, hogy egy olyan pasiba vagyok szerelmes, akinek esze ágában sincs elmondani minden nap, hogy egy csoda vagyok, és mennyire jó neki velem. Eldöntöttem, hogy most én leszek az, aki elmondja, aki eszébe juttatja, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy vagyunk egymásnak, hogy egymás mellett ébredhetünk minden nap és mennyire jó, hogy az életünk pont a másikkal telik.

A 12 éve zajló kísérletemet nem vagyok hajlandó lezárni, mert annyira jó érzés, hogy kimondhatom neki, amit érzek, hogy nem akarom abbahagyni. Miért is kéne, nem igaz?

Azért az eddigi eredményekről be tudok számolni…

A férjem is többet mondja, hogy mennyire jó, hogy együtt vagyunk. - Ergo több bókot kapok, bár nem a klasszikusokat pufogtatja továbbra sem.

A szerelmünk töretlen. - Komolyan olyanok vagyunk, mint régen, csak már van egy csomó ősz hajszálunk.

Érzi és tudja, hogy bármikor számíthat rám. - Igen, néha ki kell mondani, mert a férfiak sem tudják ám ezt maguktól. Ha mellette állsz, és támogatod, az egy idő után kevés, néha csak úgy ki kell mondani: „Számíthatsz rám, édes, itt vagyok, ha kellek.”

Csodákra képes. - A férfiak nem különböznek tőlünk olyan nagyon. Az ő teljesítményükön, hozzáállásukon is rengeteget tud javítani egy kedves gesztus. Az én férjem szárnyakat kap, ha kihangsúlyozom, milyen jól csinált valamit (pl. a grillezést), vagy azt, hogy milyen jó apa.

Konklúzió

Nem minden férfi olyan nagy szószátyár, hogy folyton mondogassa, mennyire gyönyörű vagy és mennyire szerelmes beléd. Ettől függetlenül a társadalom és a nők is elvárják, hogy ezt tegyék. Ha a te párod nem az a bókolós típus, mutasd meg neki, milyen jó érzés, ha elismerik az embert. Bókolj neki te, és várd a hatást. Ne vedd természetesnek, hogy a férfi dolga elismerni a nőt. Neki is szüksége van arra, hogy érezze, hogy szereted, hogy fontos neked. Hidd el, egy idő után ráérez, és ő is kimondja majd, hogy mit érez. Ha nem nyomásra kell ezt tennie, akkor könnyebben bókol majd, és az egész kapcsolatotok megváltozhat.

Kovács-Hain Zsuzsa