A British Medical Journal című angol folyóiratban megjelent tanulmány szerint közel háromszor nagyobb esély van a hererákra abban az esetben, ha az érintett férfi heréje nem szállt le a herezacskóba. A hererákról és erről az összefüggésről Dr. Kulcsár Dániel urológus szakorvossal beszélgettünk.

Mik a hererák tünetei és kiket érint leginkább?

A hererák általában a fiatal – 16-40 éves kor közötti – férfi populációt érinti. A betegség döntően fájdalommentes, tapintható, egyenletlen göbös megnagyobbodással jelentkezik. Mivel a fájdalom valóban nagyon ritka, fontos szerepe van a két here között kialakult, tapintható különbségnek. A gyulladásos vagy traumás hereelváltozások gyorsan alakulnak ki és jelentős fájdalommal, lázzal járhatnak. A heredaganatok kialakulása ettől lassúbb folyamat.

Hogyan viszonyulnak a kérdéshez a fiatal férfiak? Komolyan veszik a problémát?

A mai fiatal férfigeneráció már sokkal egészségtudatosabb, felvilágosultabb. Komolyan veszik az önvizsgálatot, és sokkal hamarabb fordulnak orvoshoz a problémával. A herék önvizsgálata ugyanolyan fontos, mint a nők esetében az emlő-önvizsgálata. Sokszor egészen kicsiny elváltozásokkal keresik fel a szakorvost, és ezek hátterében sok esetben mellékhere-ciszták, kezdődő gyulladásos folyamatok állnak.

Hogyan diagnosztizálható és milyen kezelési lehetőségek érhetők el?

A diagnosztikának három fontos fázisa van: fizikális, vagy tapintásos vizsgálat, ultrahangvizsgálat és laboratóriumi vizsgálat. A laborvizsgálatok speciális here-tumormarkereket is tartalmaznak. Ezek a vizsgálatok igen nagy valószínűséggel jelzik egy esetleges rosszindulatú elváltozás meglétét. Ilyen esetben az első és legfontosabb beavatkozás a műtéti feltárás, melynek során az érintett oldalon úgynevezett magas semicastracio-t végzünk (egyoldali here-eltávolítás).

A szövettani vizsgálat birtokában onkoteam dönt arról, hogy milyen további kezelésre lesz még szükség. Vannak daganattípusok, amelyeknél a here műtéti eltávolítása és szigorú műtét utáni megfigyelés elegendő, de vannak olyan esetek is amikor komplex onkológiai utókezelés indokolt.

A here rosszindulatú daganatának halálozási aránya 30-40 évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt, mint napjainkban. Ez annak köszönhető, hogy ma a daganatokat sokkal korábban ismerik fel, és az orvostudomány ezen ága is nagyon sokat fejlődött.

Egy tanulmány szerint közel háromszor nagyobb az esély heredaganatra abban az esetben, ha az érintett here nem szállt le a herezacskóba. Igaz ez?

Igen, igaz. A le nem szállt herékben a rosszindulatú elváltozás sajnos gyakoribb. Nagyon fontosak a csecsemőkori, gyermekkori vizsgálatok, hiszen a heréknek már közvetlenül a születés után a herezacskóban kell lenniük. Éretlenebb újszülötteknél előfordulhat, hogy a here a lágyékcsatornában reked. Ilyenkor műtéti úton a herezacskóban kell fixálni a le nem szállt herét. Ez nemcsak a daganat veszélye miatt nagyon fontos, hanem azért is, mert a le nem szállt herének felnőtt korban a hormontermelése és a spermiumtermelése csökkent mértékű, ami maga után vonja a megtermékenyítő képesség zavarát is.

Kovács-Hain Zsuzsa