Sok baráti összejövetel témája a nő. Rengeteget beszélnek róluk a férfiak és csodálják őket. Persze mindenkinek megvan a zsánere, mindenki álmaiban él egy nő, de vajon létezik valójában az ideális nő? És ha igen, akkor milyen?

Az ideális nő mindenki számára másmilyen, és ez természetes. Szerintem az, hogy valaki szőke, barna, fekete hajú, molett, vékony testalkatú, nagy fenekű, kismellű, nagymellű… ezek mind nem számítanak. Az ideális nőnek olyan pozitív a kisugárzása, hogy a közelében másképp kezdi látni a dolgokat mindenki. Ha ott van, tudom, hogy figyel rám. Nem érzem azt, hogy elengedi a füle mellett, ha mondok valamit.

A számomra ideális nő figyel arra, hogy mindig nő maradjon. Fontos számára, hogy néha ne csak a kinyúlt melegítőben lássa a párja, kell, hogy szeresse a magassarkút, a nőies ruhákat is. Igen, tudom, hogy ezt nem minden nő kedveli, de ha épp pont ez a helyzet, akkor legalább néha hitesse el vele.

Az ideális nő nem plasztikáztat, nem akar más lenni, csak akkor, ha tényleg ezt akarja. Csak akkor, ha önmagáért teszi. Nem a megfelelési kényszer vezérli, hanem a saját, önálló akarata. Mindenre van válasza és mindennel kapcsolatban tud kérdezni. Ha kérdez, abból tudod, hogy képben van azzal, amiről épp beszélgettek. Manapság nagyon sok olyan ember van, akit nem érdekel, hogy a másik miről beszél.

„A barátnőm soha nem figyel. Ezt abból tudom, hogy rengetegszer csak bólogat, nem kérdez és nem is nagyon reflektál semmire” – mondja Simon. „Sokszor csak hallgatunk egymás mellett, és ez nagyon kikészít. Természetesen egy ideális kapcsolatban ez nem így működik. Az ideális nő számomra olyan, aki figyelmesen, testben és lélekben is benne van a kapcsolatban, benne van a beszélgetéseinkben. Tudom, hogy sokan a külsőre vonatkoztatják az „ideális” fogalmát. Szerintem egyáltalán nem a külsőben – pontosabban nemcsak a külsőben – lakozik az „ideális”. Sokkal-sokkal több az ideális nő, mint egyszerű test. Azt hiszem, ezzel a nők maguk is egyetértenének.”

Az a nő, aki manapság az „ideális” jelzőt szeretné magáénak tudni, nem akar semmit görcsösen, hanem egyszerűen csak hagyja folyni a dolgokat és mégis mindent képes uralni. Néha azonban megengedi magának, hogy egyszerűen ne csináljon semmit.

Az ideális nőnek saját egzisztenciája van, nem akar függni semmitől és senkitől. Nem hajszolja az életet, hanem megteremti a sajátját, amit örömmel él. Lehet, hogy a valódi lényét nem mindig engedi a felszínre, de ha a férfi kicsit a felszín alá néz, ott találja az érzékeny, fogékony, kliséktől mentes nőt. Az igazit, az ideális nőt.

Ligeti Anna