A merevedési problémák – a tévhitekkel ellentétben – nem csak az idősebb korosztályt érintik. Szinte bármely életkorban kialakulhatnak, és sokféle ok állhat a háttérben. Az erektilis diszfunkció kockázati tényezőiről, kezeléséről Dr. Constantinescu Sebastian urológus szakorvost kérdeztük.

Milyen esetben jelenthető ki, hogy a merevedési zavar kóros?

A merevedési zavar meglepően gyakori probléma, a legtöbb férfi találkozik vele élete során. Akkor nevezhetjük kórosnak, ha a szexuális aktushoz szükséges merevedés nem jön létre, vagy nem kellő fokú, vagy a férfi nem tudja azt fenntartani az aktus befejezéséig. A kialakult merevedési zavar hatással van a mindennapokra, a párkapcsolatra és a férfiak önértékelésére is.

Mik lehetnek a leggyakoribb okai?

A panasz hátterében legtöbbször felfedezetlen betegség áll, melyek közül leggyakoribb a cukorbetegség, a magas vérnyomás, más szív- és érrendszeri betegségek, melyeknek gyakran első, figyelmeztető tünete is lehet a merevedési zavar. Radikális kismedencei műtétek következményeként szintén előfordulhat. Leggyakoribb rizikófaktor az életkor. Erektilis diszfunkció (ED) kialakulásában szervi betegségek és pszichés tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az esetek 80 százalékában szervi erektilis diszfunkcióról beszélhetünk, anatómiai, érrendszeri, neurológiai, endokrin, vagy más testi ok húzódhat meg a háttérben. A gyakorlatban gyakran pszichogén és organikus okait is látjuk, ezért kevert típusú merevedési zavar véleményezhető ezekben az esetekben. Természetesen kockázatot jelenthet a túlzott alkoholfogyasztás, az antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása és a kábítószerfogyasztás is. A lelki tényezők közül a stressz és a depresszió is komoly problémát jelentenek. Mivel az erekció létrejöttéhez a tesztoszteron hormon igen fontos, minden olyan dolog, ami csökkenti a szintjét, hozzájárulhat az erektilis diszfunkció kialakulásához, ilyen például az elhízás.

Hogyan kezelhető?

A merevedési zavar eredendő okának tisztázását követően a kezelés lehet gyógyszeres, illetve vákuumeszközök használatával történő kezelés, alacsony intenzitású lökéshullám kezelések. Második vonalbeli kezelésként az intracavernosus injekciós kezelést (péniszbe adott injekció) lehet megemlíteni, az utóbbi időszakban ez kevésbé alkalmazott (andrológus, vagy erre szakosodott urológus alkalmazza). Harmadik vonalbeli kezelésnél péniszprotézisek beültetése alkalmazható. Merevedési zavar esetén a műtéti kezelés ritka.

Mit tehet az érintett férfi, hogy elkerülje a merevedési problémákat?

Legfőbb tanács az életmódváltás illetve a kockázati tényezők csökkentése. Fontos, hogy a férfi ne dohányozzon és iktassa be életébe a rendszeres testmozgást.  Itt érdemes megjegyezni, hogy figyelmet kell fordítani a pszichés, lelki problémák megoldására is, és ha szükséges, ezen a területen tevékenykedő szakember segítségét kérni. A másik, nagyon fontos tanács, hogy rendszeresen keresse fel az urológus szakorvost szűrővizsgálatok és ellenőrzés miatt.

Ha kialakult a zavar, hogyan tehet ellene az érintett férfi?

Sajnos a férfiak többsége még mindig tabutémaként tekint a merevedési zavarokra. Orvost csak ritkán keresnek fel ezzel a problémával. Pedig a merevedési problémák kezelésére számos lehetőség van az okok kiderítése után. Azt javaslom tehát, hogy az érintett mihamarabb keressen fel urológus szakorvost a megfelelő kivizsgálás, kezelés érdekében.

Kovács-Hain Zsuzsa