A legtöbb emberi kapcsolatunktól kapunk valamit életünk folyamán. Ha szerencsések vagyunk, akkor pozitív dolgokat, ha nem, akkor negatív dolgokat kell átélnünk, feldolgoznunk. A párkapcsolat talán a legérzékenyebb pont mindenki számára.

Egy párkapcsolat tanít bennünket, magunkról, másokról, illetve segít abban is, hogy feldolgozzuk előző sérelmeinket. Persze erre csak akkor képes, ha mi magunk eléggé nyitottak vagyunk az új szerelem, szeretet befogadására. Ha nem vagyunk még készen, akkor a szerelmet nem tudjuk megélni, így csak vergődünk a kapcsolatban. De vajon konkrétan téged mi akadályozhat abban, hogy stabil, szeretetteljes kapcsolatban élhess? Olvass csak tovább…

Lehet, hogy nem tudod, mit is szeretnél igazából. Ez nagyon gyakori dolog, hiszen vannak ideáljaink, vannak vágyálmaink, ám a valóság legtöbbször ezektől igen különböző lehet. Elhiszed, hogy sokszor nem is az a nekünk való társ, akit mi elképzelünk magunknak? Ha azonban hagyod, hogy egy álomkép határozza meg a választásaidat, akkor valószínűleg nagyon kicsi az esély arra, hogy megtaláld az igaz szerelmet. Csukd be a szemed. Képzeld el a férfit, akit legszívesebben magad mellett látnál. Most engedd el!

Előfordulhat, hogy úgy érzed, nem vagy elég jó, ezért nehezen megy, hogy elhidd, szerethető vagy. Ha nem tudod a feléd áradó szeretetet befogadni, bizonyára megpróbálsz sokat adni belőle, hogy valahogy mégis egyensúlyt teremts. Ez nem megy könnyen, hiszen a visszacsatolást szinte észre sem veszed. Úgy érzed, a párod jobbat érdemelne, nálad jobbat is megkaphatna. Ez azonban nem jó megközelítés, hiszen ő pont azért van melletted, mert veled akar lenni, és nem azért bókol neked, dicsér téged, mert épp nincs jobb dolga, hanem azért, mert szeretné kifejezni a feléd érzett szeretetét. Próbáld megérteni, hogy a szeretetet el kell fogadni, be kell fogadni. Nyisd ki a szíved, és élj úgy, hogy elfogadod azt, hogy neked is jár a szerelem, de ehhez el kell fogadnod.

Az is lehet, hogy olyan sok csalódás ért már az életben, hogy nem igazán tudnak már neked újat mutatni. A bizalmad megingott a férfiakban, így inkább szép csendben magadba zárkózol. Biztos ismered azt a játékot, amikor két ember egymás iránti bizalmát vizsgálják úgy, hogy az egyik háttal beledől a másik karjaiba. Ehhez bízni kell a partnerben, hogy nem fog elejteni, ellépni a hátad mögül, és nem pottyansz a földre. A szerelem pont ilyen. Akkor működik jól, ha feltétel nélküli bizalom van a kapcsolatban élők között. Ez a bizalom csak akkor alakul ki valaki iránt, ha az új kapcsolatra nem akarod ráhúzni a régiek által okozott sérelmeket. Ezeket elengedni azonban nem olyan könnyű. Amíg nem találod a megoldást önmagadban, addig ez a bizalmatlanság uralkodik majd, és minden kapcsolatodnak ugyanaz lesz a forgatókönyve. Erre mondják azt, hogy valaki bevonzza magának élete történéseit. Ha mindig egy kaptafára húzod a kapcsolataidat, nem szabadulsz, és nem élheted meg az igaz szerelmet.

Ismerős a helyzet, amikor valaki be akar vágódni nálad, de te már akkor elítéled, amikor még nem is ismered igazán? Ez a viselkedésforma teljesen elzár a valódi szerelem megtapasztalásától. Sajnos, ha nagyon sokszor előfordult már, akkor ez is szinte magától értetődővé válik, ha épp társat keresel, és az ismerkedés időszakában vagytok. Az elfogadás nem azt jelenti – természetesen –, hogy mindent minden körülmények közt el kell fogadni, fejet kell hajtani minden rossz tulajdonságnak. Az elfogadás az, hogy esélyt adsz, megengeded, hogy nyisson feléd a másik, és te kitárt szívvel fogadod. Nem mondasz róla magadban (sem) semmit, hanem hagyod, hogy ő mutassa meg, milyen is valójában. A tulajdonságairól ráérsz véleményt mondani akkor, amikor már ismered őket.

A szerelem nem játék, ugyanakkor nem szabad véresen komolyan sem venni. A sodródás, annak elfogadása, hogy a sors visz magával, és a szerelem nem válogat, közelebb vihet ahhoz, hogy megtaláld a társad, és valóban boldog lehess.

Komáromi Csenge