Annyira jó volna végre megérinteni téged. Olyan közel vagy, és mégsem vagy valódi. De hiszek abban, hogy egyszer találkozunk, és akkor nagyon szorosan ölelhetlek magamhoz.

Szinte érzem az illatod. Látom a tested vonalát. Édes sziluett… Mindened tökéletes – nekem. Arról álmodom, hogy az életünk összefonódik, és örökre együtt leszünk. Végre megtalálnám a választ a sok kérdésre, amelyek egész eddigi életemben megfogalmazódtak bennem a szerelemmel kapcsolatban.

Te vagy a válasz mindenre. Az évek óta tartó várakozásom, érzem, hamarosan a végéhez ér. Arra vágyom, hogy a gyorsan zúgó folyó, ami a jelenlegi életem, halk, csendes patakká szelídüljön. Még türelmes vagyok, még tudok várni.

Arról álmodom, hogy a karomban tartalak, te átfogod a nyakam, és csak ketten vagyunk. Tudom, hogy a lelkedre nagyon vigyázol, nehogy megsérülj. Bízhatsz bennem. Bízz bennem! Sosem bántanálak…

Nem az kell, hogy minden nap vacsorával várj haza. Az kell, hogy te várj rám. Nem kell szex minden nap, csak akkor, amikor úgy érzed, vágysz rám. Tudnod kell, én mindig kívánni foglak téged. Nem számít az sem, ha már nem lesz olyan a tested, mint egykor volt. Akkor is akarni foglak, ha öregek leszünk és ráncosak. Te akkor is te leszel. Az én szerelmem. Csak remélni tudom, hogy én mindig elég leszek neked. Boldoggá akarlak tenni.

Bárcsak tudnám, hol keresselek!

Nem is kéne más az élettől, csak az a bizonyosság, hogy valaki, valahol rám vár és engem szeret. Nekem nem kell más, csak egy olyan nő, aki tudja, mit akar. Olyan, aki szereti önmagát, de ugyanakkor engem is. Olyan nőre vágyom, aki nem fél nőnek lenni, ugyanakkor hagyja, hogy egy igazi férfi szeresse, biztonságot nyújtson. Ez a nő elfogadja, hogy ő a nő, én pedig igazi férfi lehetek mellette.

Olyan szerelemre vágyom, amelyben már egy mosoly is elfeledtet mindent, ami történt egy rossz napon. Olyanra, amelyben egy ölelés vagy egy apró csók is fontos. Olyanra, amelyben az éjszakáink csodálatosak, figyelünk egymásra. A szex nem rutinszerű cselekvés csupán, hanem a szerelmünk ünnepe. Még akkor is, ha fáradtak vagyunk, és nincs erőnk vagy kedvünk hozzá, az érintésünk forró. Csak megfogod a kezem, és úgy alszunk el. Ez is elég. Tudjuk mindketten, hogy ez a világ.

Talán nem tart örökké, talán véget ér majd, de előbb be kell teljesülnie. Várok rád, és ugyanakkor kereslek is mindenhol. Nincs más vágyam, csak, hogy megtaláljalak. A boldogság mindenkinek mást jelent, én azért vágyom rád, mert neked ugyanaz, mint nekem. A boldogság – a szerelmünk.

Ligeti Anna