Amikor egy férfi nem érzi többé, hogy ő férfi lehet a kapcsolatban, ha nem érezheti, hogy a nőnek szüksége van rá, akkor egy idő után nem akar aktív maradni, elveszti érdeklődését, és elidegenedik a dominánssá váló nő mellett.

Amikor a nő lemond a férfiról

Sok-sok párkapcsolatot látunk tönkremenni. Nem azért, mert egyik fél megcsalja a másikat, nem azért, mert nem működik a szex, és nem is azért, mert nem tudnak egymással kommunikálni. Azért mennek tönkre ezek a párkapcsolatok, mert a nő egyszerűen csak lemond a férfiról. Egyszerűen úgy tekinti, hogy nincs létjogosultsága egy olyan kapcsolatnak, amelyben a férfi férfias szerepeknek felel meg, a nő pedig a női szerepeknek. No, nem a sztereotípiákra gondolunk, csupán arra, ahogy egy pár meghozza a döntéseket, ahogy a jövőre gondolnak. Manapság a nők próbálnak dominálni, elnyomni a férfit a kapcsolatban, akit már nem tart igazán férfinak, nem tart hitelesnek.

Ugyanakkor ez a nő, aki megsemmisíti a férfit, elveszi tőle a férfiasság lehetőségét, a lelke mélyén azt várja, hogy mellette álljon a férfi. A baj csak az, hogy minden porcikájával tiltakozik, ezzel pedig elveszi a férfi kedvét attól, hogy együtt haladjanak előre.

Ezzel azonban csak azt éri el, hogy a férfi egyre bizonytalanabb és gyengébb lesz. Egyre passzívabb. Ez a nő azt hiszi, minden helyzetben erősnek kell lennie. Azt hiszi, a világ nem forog nélküle. Ez a felfogás elrettenti a férfit, elveszíti azt a képességét, hogy támogató társa legyen a nőnek. Pedig minden nőnek szüksége van támogatásra. Akkor is így van ez, ha mindig csak erősnek akar látszani.

Amikor a férfi végképp passzívvá válik

A férfi akkor válik végképp passzívvá, amikor tudatosul benne, hogy a nő már csak legyint, amikor társalgásra lenne szükség, átnéz rajta, amikor támaszra lenne szükség. Egy passzív férfi nem képes többé támogatni, nem akar. Nem képes arra sem, hogy határozott legyen, amikor kell. Ez egy ördögi kör. A nő határozott férfit akar, a férfi pedig nem látja azt a nőt, akinek erős, határozott férfira van szüksége. Csak azt látja, hogy a nő egymaga játssza mindkét szerepet. Ettől persze senki sem boldog.

Amikor a nő rájön, hogy már nincs visszaút

A kapcsolat pengeélen táncol. A nő egyre dominánsabb, egyre nagyobb szeletet kanyarít magának, a férfi egyre kisebb, férfiasságában eltaposva próbál a felszínen maradni egy olyan kapcsolatban, ami már semmilyen örömöt nem okoz.

A nő egy pillanatig talán boldog. Egy pillanatnyi örömérzésért feláldoz mindent. Nemsokára érzi, hogy talán nem volt minden lépés a legjobban átgondolt. Eldöntetett. Nincs más lehetőség, neki kell erősnek lenni, hiszen ezt a lehetőséget elvette a férfitól.

A kapcsolat innentől már nem egyenrangú. A férfi háttérben él, a nő előtérben. Ettől mindenki egyre fáradtabb, egyre feszültebb. A nő mellett nincs igazi férfi többé, ahogy a férfi mellett sem az a nő van, akire vágyik.

A vég felé robog a pár. Hacsak a nő nem ismeri fel időben, hogy lépnie kell, szakítás lesz a vége. A férfinak nem kell más, csak, hogy érezze, a nő számít rá, szükséges a jelenléte. Kell, hogy elmondhassa a véleményét, és vezethesse a családot a nő kezét fogva. Ha a nő ezt felismeri, visszaterelheti a kapcsolatot a jó útra. Ehhez azonban nyíltságra van szükség, és arra, hogy a szeretet csírája még ott legyen bennük.

Tarjáni Rita