Mit ér egy nő 40 felett?

Azt hiszem, a legutóbbi barátnős beszélgetésünk témája igen aktuális volt. Dorka megint panaszkodott, szokás szerint, hogy milyen rossz, hogy már közel vagyunk a negyvenhez, mindjárt nem kellünk senkinek. Anita viszont pont ellenkezőleg látja a dolgot, ő már negyvenhárom éves és sugárzik.

„Negyven éves korom előtt mindig kényszeredett voltam. Mindig találtam valakit, akinek meg akartam felelni, és ez a kényszer vezetett egyik kapcsolatomból a másikba. Most, negyvenhárom évesen, sokkal inkább nőnek érzem magam, mint valaha. Már nem érdekel az, hogy ki, mit gondol rólam, a testemről vagy bármiről, ami velem kapcsolatos. Igencsak nagy út volt ez, hogy megtanuljam, hogyan fogadjam el önmagam, és hogyan mondjak nemet, ha valaki valami olyasmit akar, amit én nem. Ez persze nemcsak a párkapcsolatra, társkeresésre vonatkozik, hanem minden másra is. Ez az út igazán a nőiességem megtalálása volt. Ez a kor volt számomra a vízválasztó, és három éve csodás az életem minden szempontból.

Igaz, hogy a külsőm sokat változott. Itt-ott ráncok vannak a testemen, és már a kilók is könnyebben szaladnak föl, mint le. De mégis… azt kell, hogy mondjam, sokkal jobban tapadnak rám a férfiak, még úgy is, hogy stabil párkapcsolatban élek. Nem zavarja őket. És ami a legjobb, egytől-egyig a kisugárzásomnak tulajdonítja a vonzerőmet. A test másodlagos.

Régebben a szexben számomra nem az én volt fontos, hanem mindig azon töprengtem közben, hogy vajon a partnerem mit gondol, mit érez, jó vagyok-e egyáltalán, jól csinálom-e. Szóval sosem tudtam magam átadni igazán az érzésnek. Háttérbe szorítottam önmagam, és ennek megfelelően csak amolyan orgazmus-féléket éreztem, sosem éltem át igazán azt az eget rengető gyönyört.

Ez a felismerés azért nagyon arcul ütött. Azt hittem, minden rendben a szexuális életemmel, mígnem egyszer találkoztam valakivel, aki egész másképp állt hozzám. Rájöttem, hogy egészen eddig nem is szeretkeztem igazán senkivel. Minden kapcsolatom eltörpült az új partnerem mellett. Töprengtem azon nagyon sokat, hogy mi lehetett annak az oka, hogy egyáltalán nem tudtam a szexet átérezni, és még csak nem is tudtam róla.

Mára teljesen világossá vált előttem, hogy valamilyen rossz beidegződés, előző rossz tapasztalatok vezettek oda, hogy az önbecsülésemet szinte teljes egészében elvesztettem. Csak futottam a vágyak után, amiket nem is tudtam (vagy nem mertem) megfogalmazni. Nem voltam tisztában önmagammal, fogalmam sem volt arról, hogy nekem hogy jó a szex. Csak csináltam, hogy a partneremnek egy rossz szava se lehessen rám. Ez a szemlélet negyven éves korom után változott meg gyökeresen. Rájöttem, hogy az én ugyanolyan fontos, mint a partner. A szex két emberről szól, akik tisztelik egymást, és ami talán még fontosabb, önmagukat is.

És jött a robbanás. Már nem akartam senkinek megfelelni, csakis önmagamnak. Az érdekelt, hogy én is megéljem a pillanat adta élményeket az ágyban, és azon kívül is. Elkezdtem magam nem kritikus, hanem elfogadó szemmel vizsgálni a tükörben, és elkezdett tetszeni, amit látok. Lehet, hogy kicsit már lazább a bőröm, nem olyan feszes a mellem, de ez mind nem érdekes, mert így szép. A ráncaim is szépek, nem takarom el őket. A párom szerint csodás nő vagyok, és ezt már én is elhiszem.

A negyven éves kor manapság mumus a nők szemében, de én biztatlak benneteket, hogy merjétek magatokat elfogadó szemmel is megvizsgálni, mert csodát láttok majd. És ha ti meglátjátok ezt a csodát, mások is felfedezik majd.”

 

Tarjáni Rita

Mit ér egy nő 40 felett?

Azt hiszem, a legutóbbi barátnős beszélgetésünk témája igen aktuális volt. Dorka megint panaszkodott, szokás szerint, hogy milyen rossz, hogy már közel vagyunk a negyvenhez, mindjárt nem kellünk senkinek. Anita viszont pont ellenkezőleg látja a dolgot, ő már negyvenhárom éves és sugárzik.

„Negyven éves korom előtt mindig kényszeredett voltam. Mindig találtam valakit, akinek meg akartam felelni, és ez a kényszer vezetett egyik kapcsolatomból a másikba. Most, negyvenhárom évesen, sokkal inkább nőnek érzem magam, mint valaha. Már nem érdekel az, hogy ki, mit gondol rólam, a testemről vagy bármiről, ami velem kapcsolatos. Igencsak nagy út volt ez, hogy megtanuljam, hogyan fogadjam el önmagam, és hogyan mondjak nemet, ha valaki valami olyasmit akar, amit én nem. Ez persze nemcsak a párkapcsolatra, társkeresésre vonatkozik, hanem minden másra is. Ez az út igazán a nőiességem megtalálása volt. Ez a kor volt számomra a vízválasztó, és három éve csodás az életem minden szempontból.

Igaz, hogy a külsőm sokat változott. Itt-ott ráncok vannak a testemen, és már a kilók is könnyebben szaladnak föl, mint le. De mégis… azt kell, hogy mondjam, sokkal jobban tapadnak rám a férfiak, még úgy is, hogy stabil párkapcsolatban élek. Nem zavarja őket. És ami a legjobb, egytől-egyig a kisugárzásomnak tulajdonítja a vonzerőmet. A test másodlagos.

Régebben a szexben számomra nem az én volt fontos, hanem mindig azon töprengtem közben, hogy vajon a partnerem mit gondol, mit érez, jó vagyok-e egyáltalán, jól csinálom-e. Szóval sosem tudtam magam átadni igazán az érzésnek. Háttérbe szorítottam önmagam, és ennek megfelelően csak amolyan orgazmus-féléket éreztem, sosem éltem át igazán azt az eget rengető gyönyört.

Ez a felismerés azért nagyon arcul ütött. Azt hittem, minden rendben a szexuális életemmel, mígnem egyszer találkoztam valakivel, aki egész másképp állt hozzám. Rájöttem, hogy egészen eddig nem is szeretkeztem igazán senkivel. Minden kapcsolatom eltörpült az új partnerem mellett. Töprengtem azon nagyon sokat, hogy mi lehetett annak az oka, hogy egyáltalán nem tudtam a szexet átérezni, és még csak nem is tudtam róla.

Mára teljesen világossá vált előttem, hogy valamilyen rossz beidegződés, előző rossz tapasztalatok vezettek oda, hogy az önbecsülésemet szinte teljes egészében elvesztettem. Csak futottam a vágyak után, amiket nem is tudtam (vagy nem mertem) megfogalmazni. Nem voltam tisztában önmagammal, fogalmam sem volt arról, hogy nekem hogy jó a szex. Csak csináltam, hogy a partneremnek egy rossz szava se lehessen rám. Ez a szemlélet negyven éves korom után változott meg gyökeresen. Rájöttem, hogy az én ugyanolyan fontos, mint a partner. A szex két emberről szól, akik tisztelik egymást, és ami talán még fontosabb, önmagukat is.

És jött a robbanás. Már nem akartam senkinek megfelelni, csakis önmagamnak. Az érdekelt, hogy én is megéljem a pillanat adta élményeket az ágyban, és azon kívül is. Elkezdtem magam nem kritikus, hanem elfogadó szemmel vizsgálni a tükörben, és elkezdett tetszeni, amit látok. Lehet, hogy kicsit már lazább a bőröm, nem olyan feszes a mellem, de ez mind nem érdekes, mert így szép. A ráncaim is szépek, nem takarom el őket. A párom szerint csodás nő vagyok, és ezt már én is elhiszem.

A negyven éves kor manapság mumus a nők szemében, de én biztatlak benneteket, hogy merjétek magatokat elfogadó szemmel is megvizsgálni, mert csodát láttok majd. És ha ti meglátjátok ezt a csodát, mások is felfedezik majd.”

 

Tarjáni Rita

Mit ér egy nő 40 felett?

Azt hiszem, a legutóbbi barátnős beszélgetésünk témája igen aktuális volt. Dorka megint panaszkodott, szokás szerint, hogy milyen rossz, hogy már közel vagyunk a negyvenhez, mindjárt nem kellünk senkinek. Anita viszont pont ellenkezőleg látja a dolgot, ő már negyvenhárom éves és sugárzik.

„Negyven éves korom előtt mindig kényszeredett voltam. Mindig találtam valakit, akinek meg akartam felelni, és ez a kényszer vezetett egyik kapcsolatomból a másikba. Most, negyvenhárom évesen, sokkal inkább nőnek érzem magam, mint valaha. Már nem érdekel az, hogy ki, mit gondol rólam, a testemről vagy bármiről, ami velem kapcsolatos. Igencsak nagy út volt ez, hogy megtanuljam, hogyan fogadjam el önmagam, és hogyan mondjak nemet, ha valaki valami olyasmit akar, amit én nem. Ez persze nemcsak a párkapcsolatra, társkeresésre vonatkozik, hanem minden másra is. Ez az út igazán a nőiességem megtalálása volt. Ez a kor volt számomra a vízválasztó, és három éve csodás az életem minden szempontból.

Igaz, hogy a külsőm sokat változott. Itt-ott ráncok vannak a testemen, és már a kilók is könnyebben szaladnak föl, mint le. De mégis… azt kell, hogy mondjam, sokkal jobban tapadnak rám a férfiak, még úgy is, hogy stabil párkapcsolatban élek. Nem zavarja őket. És ami a legjobb, egytől-egyig a kisugárzásomnak tulajdonítja a vonzerőmet. A test másodlagos.

Régebben a szexben számomra nem az én volt fontos, hanem mindig azon töprengtem közben, hogy vajon a partnerem mit gondol, mit érez, jó vagyok-e egyáltalán, jól csinálom-e. Szóval sosem tudtam magam átadni igazán az érzésnek. Háttérbe szorítottam önmagam, és ennek megfelelően csak amolyan orgazmus-féléket éreztem, sosem éltem át igazán azt az eget rengető gyönyört.

Ez a felismerés azért nagyon arcul ütött. Azt hittem, minden rendben a szexuális életemmel, mígnem egyszer találkoztam valakivel, aki egész másképp állt hozzám. Rájöttem, hogy egészen eddig nem is szeretkeztem igazán senkivel. Minden kapcsolatom eltörpült az új partnerem mellett. Töprengtem azon nagyon sokat, hogy mi lehetett annak az oka, hogy egyáltalán nem tudtam a szexet átérezni, és még csak nem is tudtam róla.

Mára teljesen világossá vált előttem, hogy valamilyen rossz beidegződés, előző rossz tapasztalatok vezettek oda, hogy az önbecsülésemet szinte teljes egészében elvesztettem. Csak futottam a vágyak után, amiket nem is tudtam (vagy nem mertem) megfogalmazni. Nem voltam tisztában önmagammal, fogalmam sem volt arról, hogy nekem hogy jó a szex. Csak csináltam, hogy a partneremnek egy rossz szava se lehessen rám. Ez a szemlélet negyven éves korom után változott meg gyökeresen. Rájöttem, hogy az én ugyanolyan fontos, mint a partner. A szex két emberről szól, akik tisztelik egymást, és ami talán még fontosabb, önmagukat is.

És jött a robbanás. Már nem akartam senkinek megfelelni, csakis önmagamnak. Az érdekelt, hogy én is megéljem a pillanat adta élményeket az ágyban, és azon kívül is. Elkezdtem magam nem kritikus, hanem elfogadó szemmel vizsgálni a tükörben, és elkezdett tetszeni, amit látok. Lehet, hogy kicsit már lazább a bőröm, nem olyan feszes a mellem, de ez mind nem érdekes, mert így szép. A ráncaim is szépek, nem takarom el őket. A párom szerint csodás nő vagyok, és ezt már én is elhiszem.

A negyven éves kor manapság mumus a nők szemében, de én biztatlak benneteket, hogy merjétek magatokat elfogadó szemmel is megvizsgálni, mert csodát láttok majd. És ha ti meglátjátok ezt a csodát, mások is felfedezik majd.”

 

Tarjáni Rita


Sokfélét hallasz a férfiproblémákról?
Szeretnél végre tisztán látni?

Az Online Urológiai Rendelés egy olyan fórum, ahol, anonimitásod megőrizve, bátran kérdezhetsz urológus szakértőinktől. 

Kapcsolatok

  • impresszum

    Impresszum


    Az A-FÉRFI weboldalt a Richter Gedeon Nyrt. üzemelteti. A portál szerkesztését és karbantartását a HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség végzi a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából.

    Portál üzemeltetője
    Richter Gedeon Nyrt.
    Székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.
    Cg.: 01-10-040944 (Cégbíróság: Fővárosi Bíróság)
    Adószám: 10484878-2-44

    Portál szerkesztője, karbantartója
    HealthLinePR-Med Kommunikációs Ügynökség
    Székhely: 1037 Budapest, Montevideo utca 7.
    Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

    Főszerkesztő: Örkényi Gabriella
    Szerkesztőségi főmunkatárs: Kovács –Hain Zsuzsanna
    Munkatársak:
    Balogh Ferenc, Dr. Jármi Hilda, Földi Miklós,
    Frank Róbert, Haris Éva, Kapuvári Tamás, Molnár Miklós, Serbán Richárd,
    Szarvas Zoltán, Tóth Anna, Vémi Zoltán


    Kapcsolat:
    Richter Gedeon Nyrt. – kapcsolatért kattintson


    Hatóság: OGYÉI
     

Online rendelés

  • mellékhatás bejelentés

    Mellékhatás bejelentés

     

    Amennyiben egy gyógyszerrel kapcsolatban mellékhatást vagy minőségi reklamációt szeretne bejelenteni, a következő lehetőségek bármelyikén megteheti:

    az alábbi felületen:

    https://www.richter.hu/hu-HU/kapcsolat/Pages/Mellekhatasbejelentes.aspx

    illetve a következő e-mail-címek bármelyikén:
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

kövess minket